Visszaadta a kormányalakítási megbízást a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) Rumen Radev államfőnek. Az elnök szerdán feloszlatta a parlamentet és új választásokat írt ki július 11-re. Addig Bulgáriának az elnök által kinevezett hivatalnok kormánya lesz. A helyzetet az okozta, hogy az egy hónappal ezelőtti parlamenti választáson patthelyzet alakult ki. Az eddigi kormánypárt, a jobbközép Polgárok az Európai Bulgáriáért (GERB) ugyan megőrizte első helyét, de sok szavazatot vesztett, jobboldali-nacionalista koalíciós partnerei pedig kihullottak a nemzetgyűlésből. Hátrább szorult az eddigi balközép váltópárt, a BSZP is, a második helyre egy újonnan alakult protesztpárt, a Van ilyen nép (ITN) került. Ezt a homályos politikai profilú szervezetet egy Szlavi Trifonov nevű popzenész, tv-showman, szórakoztatóipari vállalkozó jegyzi, s rajta kívül még két másik új párt is bejutott a nemzetgyűlésbe.
Bulgáriában az elmúlt évtizedekben jobbközép és balközép kormányok váltották egymást, néha (nyílt vagy titkos) koalícióban a török-muzulmán kisebbség nevében fellépő Mozgalom a jogokért és szabadságért (DPSZ) párttal. Ez volt a status quo, amely mögött ott volt az oligarchauralom, a szervezett bűnözés és a politika összefonódása, az EU-s pénzek lenyúlása és az orosz gazdasági-politikai-bűnözői befolyás. A legutóbbi választásokkal előállt parlamenti matematika azt diktálta, hogy az eddigi politikai status quo-t tagadó pártok egyedül nem tudtak volna kormányt alakítani. Azt azonban egyetlen – se régi, se új - erő sem vállalta, hogy koalícióba lépjen a GERB-bel.
Boriszov eddig Nyugat-barátnak festette magát, de az általa irányított szervek csak lemondása után álltak elő a leleplezéssel: orosz ügynökök robbantottak néhány éve bulgáriai fegyverraktárokban. Korábban a hivatalos szervek leállították a nyomozást Emilijan Gebrev bolgár fegyverkereskedő megmérgezése ügyében is. Gebrev és az ukránokkal kötött 2014-es ügyletei akkor kerültek ismét a nyilvánosság elé, amikor a csehek az orosz katonai titkosszolgálat, a GRU ügynökeit vádolták meg két 2014-es csehországi robbantással. A cseh raktárban Gebrev Ukrajnának szánt áruját tárolták.)
Boriszov magára maradt, pártja elszigetelődött, most már a BSZP és a DPSZ is a protesztpártokkal halad egy úton. Ennek a lényege az, hogy több pontban is változtassanak a választási rendszeren, új központi választási bizottságot (CIK) alakítsanak és módosítsák a bírói-ügyészi szervezetet.
A menetrendet azonban most már Szlavi Trifonov stábja diktálja. A cél egy új parlamenti többség létrehozása. Könnyebb lesz szavazniuk a külföldön élő-dolgozó bolgár állampolgároknak, közben szavazógépeket és videóellenőrzést vezetnek be a csalások ellen. A módosítások a protesztpártoknak kedveznek, de a DPSZ-nek is megfelelnek, hiszen sok szavazójuk van Törökországban. A hivatalnokkormánytól azt várják, hogy megfossza Boriszovot és pártját az állami eszközökkel folytatott állandó politikai kampány lehetőségétől.
A médiaszabadság tekintetében nehéz lesz változtatni, mert Bulgária ebben még Magyarországnál is gyászosabb helyen áll az összes nemzetközi listán. Rumen Radev köztársasági elnök mindenesetre gyorsan aláírta a törvényeket és elkezdte az új CIK kinevezésével kapcsolatos konzultációt. Novemberben pedig elnökválasztás is lesz Bulgáriában.
