Monspart Sarolta 76 éves korában, hosszan tartó, súlyos betegség után április 24-én hunyt el. A szertartáson legfeljebb 40-50 fő vett részt, a ravatalnál a futónő fényképe mellé helyezték futócipőjét is. A Blikk információja szerint június végén lesz egy nyilvános búcsúztató is, ha a járványhelyzet ezt lehetővé teszi.
A 34-szeres magyar bajnok tájfutó (aki hatszor sífutásban is országos bajnoki címet szerzett) tavaly március 31-én lett tagja a Nemzet Sportolóinak.
Legnagyobb nemzetközi sikere az 1972-es világbajnokság megnyerése volt, négy évvel később vb-bronzérmet szerzett a magyar váltó tagjaként.
Ő volt az első magyar nő, aki itthon maratoni futóversenyen állt rajthoz 1972-ben (korábban ezt nem engedélyezték a nők számára) és három órán belüli idejével rögtön Európa leggyorsabb maratonfutója lett.
Monspart Sarolta 1980 és 1990 között a magyar tájfutó válogatott szövetségi kapitánya volt, a 90-es években a Nemzetközi Tájfutó Szövetség elnökségi tagjaként a világbajnokságok, világversenyek szervezése volt az egyik legfontosabb feladata. Tagja volt a Magyar Olimpiai Bizottságnak, amelynek 2012-ben az alelnökévé választották. Dolgozott az Országos Egészségfejlesztési Intézetben, 2004 októberéig a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány elnöke, 2009-2011 között a Nemzeti Szabadidősport Szövetség elnöke volt.
