ellenzék;előválasztás;

- Áldozatminimalizálás ellenzéki módra - Lanyha lehet a csata az előválasztáson

Forrásaink ugyan nem mondták ki, de az ellenzék olyan hatpárti koalíciót szeretnének, amelyben minden szereplő rendelkezik saját parlamenti frakcióval és viszonylag kiegyensúlyozottak a belső erőviszonyok.

Bár a résztvevők nyílt sisakos, „mindenki mindenki ellen” vetélkedést ígérnek az ellenzéki előválasztásokra, arra vigyáznak, hogy lehetőleg senki se kerüljön méltatlan helyzetbe a végelszámolásnál – erről beszélt a Népszavának több ellenzéki politikus, amikor a szavazás menetéről érdeklődtünk. Hivatalosan ugyan nem mondták ki, de a mindenki által kívánt végeredmény egy olyan hatpárti koalíció létrejötte lenne, amelyben minden szereplő rendelkezik saját parlamenti frakcióval és viszonylag kiegyensúlyozottak a belső erőviszonyok.

– A frakcióalakítás mindenki számára alap. Én azt gondolom, hogy az LMP és a Párbeszéd is nyerhet legalább három-három olyan egyéni választókerületet az előválasztásokon, amelyek jó eséllyel parlamenti mandátumot is hozhatnak majd. Ezt pedig nem lesz nehéz kiegészíteni még ugyanennyi biztos befutó hellyel a közös listánkon

– mondta egy pártvezető. Abban minden forrásunk egyetértett, hogy a közös lista egyfajta „kompenzációs listaként” is funkcionál majd ebből a szempontból, valamint ide kerülnek a pártok azon vezetői, ismert politikusai, akik végül nem mérettetik meg magukat az előválasztásokon.

Elvileg nem zárható ki, hogy az ellenzéki választói akarat jelentősen felülírja az előzetes pártvezetői elképzeléseket, hiszen a pakliban az is benne van, hogy egy-egy párt „túlnyeri magát”, míg lehet olyan is, amelyiknek még arra sem lesz esélye, hogy öt, 2022-ben jó eséllyel befutó körzetben induló önálló képviselő-jelöltje legyen.

A miniszterelnök-jelölti előválasztás ráadásul tovább árnyalja a képet, hiszen az elvi lehetősége annak is fennáll, hogy például Dobrev Klára a DK színeiben nyer, de közben a Jobbik egyéni jelöltjei tarolnak. Ez furcsa színezetű ellenzéki pártszövetséget eredményezne és a választók reakciói is kiszámíthatatlanok lennének.

Háttérbeszélgetéseink alapján – bár ilyen „szélsőséges” forgatókönyveket nem tartanak valószínűnek az ellenzéki pártvezetők – számoltak a kockázatokkal.

Egy forrásunk szerint egyszerű a megoldás: már az előválasztások előtt is olyan megállapodásokat kötnek, amelyek garantálják, hogy ne boruljanak fel túlzottan az erőviszonyok. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy bizonyos jelöltek javára mások visszalépnek, vagy inkább el sem indulnak, így garantálva, hogy lehetőleg mindenki megfelelő számú befutó körzethez jusson 2022-re. Erre már konkrét példák is vannak: tegnap jelentette be a Jobbik elnöke, hogy Szabó Tímeát, a Párbeszéd társelnökét támogatják a főváros 10. számú választókerületében. Arról már írtunk, hogy Jakab Péter közölte azt is, Budapest 15. számú egyéni választókerületében az MSZP-Párbeszéd aspiránsát Kunhalmi Ágnest támogatják. (Az MSZP társelnöke 2018-ban már behúzta a körzetet.) A viszonzás sem maradt el, maga Kunhalmi jelezte, hogy Fejér megye 4-es számú választókerületében „van olyan ember, aki nálunk alkalmasabb”, így a jobbikos Kálló Gergely mögé állnak az ottani előválasztáson. 

A Jobbik ilyen téren aktív, hiszen az LMP-vel is kötöttek hasonló megállapodásokat, a zöldpárt a jobbikos Szilágyi Györgyöt fogadta el a főváros 14. választókerületében, a Jobbik Csárdi Antalt és Demeter Mártát is támogatja az egyes illetve a hatos körzetben. Márki-Zay Péter mögé – aki egyébként Jakab Péter egyik riválisa lesz a miniszterelnök-jelölti előválasztáson – pedig Hódmezővásárhelyen álltak be.

A tárgyalások tehát zajlanak, előrelépések is vannak, de több egyéni jelölttel is beszéltünk, akik emiatt bizonytalannak érzik saját helyzetüket. – Rólam már eldőlt, hogy jelölt leszek az előválasztáson és már a nyilvános bejelentés időpontját is kitűzték. Két nappal korábban viszont szóltak, hogy bocsánat, mégsem, mert egyelőre tárgyalnak a választókörzetemről – mondta egyikük.

A fővárosnak szerint a Galvani híd nem önmagában érték Budapestnek.