A rabszolgatörvényként elhíresült 2018. évi CXVI. törvény két sarkalatos pontját érinti az Alkotmánybíróság mai döntése, amely két ellenzéki parlamenti képviselő, Szabó Tímea (Párbeszéd) és Gyöngyösi Márton (Jobbik) beadványa nyomán született meg – írta a 444 az Alkotmánybíróság (Ab) pénteken közzétett határozata alapján.
A döntés lényege, hogy a kezdeményezők a munka törvénykönyve módosított részeinek megsemmisítését, alaptörvény-ellenességének kimondását szerették volna elérni. A 2018. év végi nagy tiltakozások, országos tüntetések ugyanis azért robbantak ki, mert a kormánypártok által elfogadott új szabályok szerint a munkaidőkeretet 36 hónap átlagában kell figyelembe venni, és csak utána kell elszámolni a dolgozóval, ami akár évekig is elhúzható.
Az Ab azonban nem semmisítette meg a kifogásolt szakaszokat, de megállapította, hogy a parlament nem alkotott olyan szabályokat, amelyek a kollektív szerződésben rögzített garanciális jellegű előírásokat, a törvényi előírásokhoz képest többletkedvezményeket érvényesít a munkavállalók számára akkor is, ha a munkáltató felmondja a kollektív szerződést.
Egy másik pontban pedig a testület azt mondta ki, hogy akkor is egy évhez viszonyítva kell elszámolni a heti pihenőidőket, ha ennél hosszabb időre szól a kollektív munkaidőkeret-megállapodás. Ez lehet a gátja annak, hogy egy munkáltató a harminchat hónapos munkaidőkeret esetén három éven belül akár hónapokon keresztül is aránytalanul sok munkára kötelezze a dolgozókat.
Az Országgyűlésnek az AB határozatának értelmében július végéig kell módosítania a Munka Törvénykönyvét. Szabó Tímea Facebook-bejegyzésében kiemelte: „nagy győzelem ez a magyar munkavállalóknak”. – Úgy tűnik, hogy még az ellenzékiséggel ritkán vádolható Alkotmánybíróságnak is sok volt a rabszolgatörvény, az emberek elnyomása. Küzdünk tovább, visszaadjuk az emberek jogait, és az ellenzék be nyújtja az új törvényt, amelyet „kötelező lesz elfogadnia a parlamentnek” – fogalmazott.
