Országos Atomenergia Hivatal;Paks 2;

- Váratlanul mondott le az atomhatóság vezetője

Mindennemű előzmény nélkül lemondott Fichtinger Gyula, a nukleáris engedélyezési hivatal főigazgatója, miközben a hatóság, története legnagyobb feladataként, épp a paksi bővítés fő engedélykérelmét vizsgálja.

Mai hatállyal lemondott az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója, Fichtinger Gyula – derült ki Orbán Viktor szerda esti, szűk szavú határozatából. Amíg a miniszterelnök nem nevez ki új, közigazgatási államtitkári besorolású főigazgatót, Hullán Szabolcs eddigi helyettes irányítja a hatóságot. Az OAH rögzítette, hogy a működésük folyamatos és zavartalan. A posztját 2013-ban elfoglaló Fichtinger Gyula lemondása minden forrásunkat meglepte. Bár a tisztség nincs időbeli hatályhoz kötve, a nyugdíj határt szabhat, ami a – 63 éves, 1983-ban Moszkvában hőfizikus-mérnöki diplomát szerző, majd az épp akkor megépült Paksi Atomerőműnél és a Magyar Villamos Művek Trösztnél, 1991 óta pedig az OAH-nál dolgozó - szakember esetében két év múlva válna esedékessé. Ráadásul az OAH asztalán épp most tornyosul történetének legnagyobb, előzmény nélküli feladata, mégpedig a Paks 2-es nukleáris blokképítési terv létesítési engedélykérelme. Miközben egy ekkora horderejű hatósági munka az életút csúcsát jelentheti, akadhatnak olyan belső viták, amik ismeretében az aláírásra jogosult nem kívánja nevét adni a készülő irathoz – hangsúlyozták a helyzetet ismerő forrásaink, akik mindemellett a magánjellegű okokat sem zárták ki. Ezzel hozzák összefüggésbe a hatóság súlyos szakemberhiányát, amire Fichtinger Gyula maga is többször utalt.

Bár a hatóság kitart amellett, hogy átcsoportosításokkal változatlanul képesek ellátni a hazai nukleáris biztonság legmagasabb színvonalú felügyeletét, megfigyelők szerint ez óhatatlanul bizonyos tevékenységek – így például a jelenlegi atomerőmű ellenőrzése – gyengülésével járhat. Ráadásul a létesítési engedély vizsgálatának szeptemberi határidején nem nyúlhatnak túl. Ilyenkor különösen szükségesek a jó szervezési képességek, amit ismerői Fichtinger Gyula erényeként emlegetnek. Bár a hatóságot törvényi függetlensége ellenére a szakma az atompárti oldalhoz sorolja – így senki nem kétli, hogy a Paks 2-es kérelem is zöld jelzést kap –, a főigazgatónak beágyazottságain belül is lehet mozgástere. Fichtinger Gyula mindazonáltal nyíltan szinte soha nem helyezkedett szembe a kormányakarattal. Talán az egy kivitel, amikor öt éve nyilvánosan kikelt a hatóság alapvető jogainak megnyirbálását célzó, később Brüsszel által el is gáncsolt kormányelképzelésekkel szemben. Ugyanakkor a nukleáris biztonságot veszélyeztető egyéb kormánytörekvéseket, ha nem is bátorította, de nem is akadályozta. Hullán Szabolcsot pedig azonnal megvédte, amikor kiderült, hogy most helyébe lépő helyettese összeférhetetlenség-gyanús módon részt vállalt egy Paks 2-es megalapozó tanulmányban.

Azokat a feltételezéseket viszont, hogy a távozás hátterében a Paks 2-es beruházás mögötti orosz adósság friss átütemezése, a hatóság egyes munkatársainak – orvosi műszerek engedélyezéséhez kapcsolódó – korrupciós pere, vagy épp Hullán Szabolcs korábbi ügye állna, határozottan cáfolták. Az 55 éves Hullán Szabolcs a műszaki egyetemen végzett gépész-, illetve reaktortechnikai szakmérnökként és 1992 óta dolgozik az OAH-nál.

Paks 2 orosz hitele is csúszikA magyar és az orosz kormány, a legnagyobb titokban, de a Paks 2-es előkészítés jelentős csúszását érzékelve a múlt héten megállapodott a beruházásra adott tízmilliárd eurós orosz állami hitel visszafizetésének átütemezésében - hívta fel a figyelmet a Népszava szerdán az orosz állami közlöny bejegyzését először közlő RIA Novosztyi nevű orosz hírügynökség nyomán. Csütörtökön a magyar oldalt képviselő Pénzügyminisztérium (PM) is megszólalt az ügyben. Eszerint 2026 március 15-e helyett legkésőbb 2031 március 15-éig kell megkezdenünk a hiteltörlesztést. Az a nem lényegtelen részlet viszont csak az orosz tájékoztatásból derült ki, hogy a visszafizetésre rendelkezésre álló idő ugyanennyivel, öt évvel lerövidült. A PM a (3,95-4,95 százalékos) kamat változatlanságát úgy nevezi kedvezőnek, hogy azt – a szakértőkön túl – a kabinet gyakorlata is cáfolja. Az oroszoktól eddig a beruházás kapcsán felvett, több mint kétszázmilliárdnyi hitelt ugyanis jóval alacsonyabb kamatú, piaci források bevonásával, a lehető legrövidebb időn belül visszafizettük, elkerülve ezzel a magas orosz kamatterheket. (Szakértők szerint, ha a lehívott orosz hitelrészleteket azok magas kamata miatt mindvégig, azonnal visszafizetjük, az orosz kamatszint és a most átütemezett kezdőidőpont is lényegtelenné válik.) Az immár nehezen tagadható csúszást a szaktárca – bevett propagandapaneleiknek megfelelően – kizárólag az EU-s engedélyezéssel magyarázza, miközben nyilvánvaló, hogy ebben egyre nagyobb felelősség terheli a kivitelezést vállaló, orosz állami Roszatomot. Bár a hitelátütemezést Süli János illetékes miniszter már több mint két éve megpendítette, a zavaros kacsákkal terhelt, zárt körű tárgyalások a jelek szerint csak most értek véget. Bár a kormány új átadási időpontra leginkább nem, vagy csak vonakodva tesz ígéretet, a 2032 lehetőségét felvető, három évvel ezelőtti tudósításunk kormánykörökben akkor még komoly berzenkedést keltett.

A korábbi gazdasági miniszter szerint a Fudan Egyetem budapesti kampuszára szánt kínai hitel csak azért lehet vonzóbb, mert így nem kell megfelelni az uniós feltételeknek.