A hitelszerződés módosítása arra utal, hogy már az oroszok sem bíznak az új atomerőmű belátható időn belüli felépülésében; a hitelt ugyanis az erőműben termelt áram eladásából kellene visszafizetni.
Mint emlékezetes, a kormány nevében Varga Mihály gazdasági miniszter írta alá 2014 májusában a paksi bővítés pénzügyi alapját adó szerződést.
Az eredeti kontraktus szerint az első reaktorblokk termelésének megkezdésekor kellett volna megkezdeni a törlesztést (ezt akkor az Orbán-kormány 2025-re tette), de legkésőbb 2026 márciusában - az a határidő csúszik most 2031 márciusára. A visszafizetésre viszont 21 helyett csak 16 év marad, és a jelenlegi pénzpiaci kamatszint többszörösére rúgó kamatok is változatlanok (évi 3,95-4,95 százalék), amit az orosz hír orosz sikerként említ. Az euróhitelt tovább drágítja, hogy 2014 óta több mint 15 százalékkal gyengült a forint az euróhoz képest (vagyis ennyit drágult a beruházás, mielőtt egyáltalán elkezdődött volna).
Ahogyan arról annak idején beszámoltunk, a kormány 2019-ben az építkezés csúszását látva Moszkvába küldte tárgyalni Vargát, hogy érje el a kamatok csökkentését és a törlesztés későbbre tolását, lehetőleg változatlan futamidő mellett. A tárgyalás után még az országgyűlési képviselőknek sem árulták el, mire jutott a miniszter. Mint most a RIA Novoszty híre megmutatta, nem sokra: a beruházás csúszását ugyan realizálja a szerződés, de sem a kirívóan magas kamatokon, sem a törlesztés befejező időpontján nem sikerült változtatni. Ráadásul az sem igaz, amire az Orbán-kabinet mindeddig hivatkozott, hogy a felvett hitelt olcsóbb piaci kölcsönből mindig előtörlesztik: a magyar tartozás jelenleg 72,7 millió euró (26,2 milliárd forint), amit április 30-ig vissza kell fizetni.
