oltás;vakcina;közvéleménykutatás;COVID-19;

- A nyugati vakcinák kelendőbbek

Több keleti oltóanyag érkezik, mint amennyit beadatnának maguknak a magyarok – derül ki egy nemzetközi felmérésből.

Idén márciusban meghaladta Magyarországon a lakosság oltási hajlandósága a 72 százalékot, ami a legmagasabb arány volt a közép- és kelet-európai országok között – derül ki egy pozsonyi székhelyű civil szervezet és think-tank, a Globsec nemzetközi felméréséből. A magas arány annak is betudható, hogy régiós összehasonlításban is jól haladt az oltások beadása, a márciusi adatfelvételkor a magyarok 17,2 százaléka mondta, hogy őt már beoltották, ezen felül 55,2 százalék kívánt oltásra menni. Tegnap György István, az országos oltási munkacsoport vezetője azt mondta, a lakosság 38 százaléka már megkapta az oltást szemben az unió 22 százalékos átlagával. A beoltottak száma 3 774 221, közülük 1 773 900-an már a második oltást is megkapták.

Bár minden vizsgált országban növekvő oltási hajlandóságot mértek tavaly október óta, országonként eltérő a “nyugati vakcinák” (például Pfizer, Moderna), és az ezzel lényegében egyező Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által jóváhagyott vakcinák, illetve az orosz és a kínai vakcinák elfogadottsága (utóbbit rajtunk kívül nem is alkalmazzák). A magyar kormány komoly kampánnyal próbál a keleti vakcinák felvételére ösztönözni, a lakosság mindössze 3,7 százaléka kérné az orosz, 5,7 százalék pedig a kínai vakcinát. Ezzel szemben a nyugati vakcinákat 19,7 százalék várja, 22,4 százalék pedig – az ellenzéki pártok narratívájával egybevágón – az EMA által elfogadott oltóanyagokat. 

A Globsec - amely országonként ezer főt kérdezett meg - jelentését alapul véve valamivel kevesebb mint egymillió magyar kérne a jövőben keleti vakcinát, miközben - miként az a tegnap közölt hivatalos adatokból kiderül - a kormány valamivel több mint 1,6 millió ember számára vár még kínai és orosz szállítmányt. Persze attól, hogy valaki nem a kínait favorizálja, még elfogadhatja azt, ha nincs más. 

A lakosság fiatalabb korcsoportjai maradtak hátra az oltásokban, ugyanakkor a Globsec által vizsgált országokban épp ebben a körben alacsonyabb az oltási hajlandóság. Magyarországon a 65 év felettiek kiugró aránya (90 százalék) kérte az oltást, ugyanakkor a 18-24 éves korosztályban 52 százalék, a 25-34 évesek körében 58 százalék jelentkezne. Ez meg is mutatkozik az oltási hajlandóság növekedési ütemében: míg januárban naponta 52 ezer ember regisztrált koronavírus-oltásra, április elejére ez napi 36 ezerre csökkent – számította ki az Átlátszó.

Bár nem teljesen összehasonlítható, de a tendencia érzékelhető, hogy míg a Globsec márciusban 72,4 százalékos oltási hajlandóságot mért hazánkban, a Központi Statisztikai Hivatal április közepén 76,1 százalékot. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlásai szerint legalább 80 százalékos átoltottság kell a járvány érdemi visszaszorításához – bár közel a cél, az utolsó lépések nehezebbnek tűnnek.   

A magyar lakosság 23,4 százaléka nem kíván oltakozni. Ebből a szempontból a legmagasabb arányszám Bulgáriában (55,4 százalék) és Romániában (48,4 százalék) van, a legalacsonyabb pedig Ausztriában (16,4 százalék). 

Palkovics cinikus válaszaPalkovics László szerint azok a szakértők, akik kritizálták a kormány által nyilvánosságra hozott, a különböző vakcinák utáni megbetegedéseket és halálozásokat bemutató táblázatuk szakmaiságát, riogatják a lakosságot. - A szakértőknek az a dolga, hogy értelmezzék ezeket valamilyen formában, de semmiképpen nem riogatni a népet ezzel az üggyel. Elég bajunk van a vírushelyzettel ahhoz, hogy ilyen fajta statisztikákat ne kritizáljunk. Azok jó statisztikák - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztériumot vezető politikus a Telexnek. A kormány által közölt táblázatot szakmai szervezetek sora, és neves kutatók, például a Pfizer/BioNTech-vakcina szabadalmát kidolgozó Karikó Katalin is szakmaiatlannak, félrevezetőnek minősítette. 

Az Ormánság aprófalvaiban is beindult az oltás-nagyüzem, de sokan jobban félnek a vakcinától, mint a vírustól.