A visegrádi négyek kormányfői szolidárisak a Cseh Köztársasággal, Oroszország "újabb agresszív lépéseként" ítélik el, és a nemzetközi jog megsértésének tekintik azt, hogy az orosz katonai hírszerzésnek köze volt a 2014-es csehországi vrbeticei lőszerraktár-robbanásokhoz. Az ilyen tevékenység nem oszthatja meg Európát. A V4-ek ezért kész a többi uniós tagállammal együtt olyan intézkedéseket elfogadni, amelyek erősítik az egész Európai Unió ellenálló képességét – áll abban a közös nyilatkozatban, amelyet a V4-ek miniszterelnökei fogadtak el hétfőn.
A videokonferencia formájában megtartott találkozót a V4-ek soros elnökségét ellátó Lengyelország kormányfője, Mateusz Morawiecki hívta sürgősséggel össze a cseh-orosz diplomáciai háború kapcsán. A varsói miniszterelnöki hivatal közlése szerint a találkozó fő célja a régió külpolitikájának összehangolása volt. Ez azonban az utóbbi időben egyre inkább lehetetlenné válik, többek között Budapest és Moszkva szoros partneri viszonya miatt.
De nem ez az egyetlen ok. A V4-ket két alapvető törésvonal osztja két táborra – a jogállamiság illetve az Oroszországhoz való viszonyulás kérdése. Csakhogy a határvonalakat összekuszálja az, hogy míg a jogállamiság kapcsán azonos álláspontot képvisel Magyarország és Lengyelország, addig a Moszkvához való viszony kérdésében szögesen ellentmondót.
Amint az Euractiv keddi beszámolójából kiderült, a Csehországgal való szolidaritás kérdésében is csak egy felpuhított, lerövidített és egyetlen kérdésre koncentráló közös nyilatkozatra futotta, mégpedig Orbán Viktor magyar miniszterelnök ellenállása miatt.
A videokonferenciát megelőzően Szymon Szynkowski vel Sek lengyel külügyminiszter-helyettes a Twitteren ismertette a találkozó témáit: az orosz szabotázscselekmények Csehországban, a fehéroroszországi és az ukrajnai helyzet Oroszország általi kiélezése, valamint a térségbeli biztonság megerősítése érdekében folytatott V4-együttműködés.
Az Euractiv információi szerint az eredeti lengyel nyilatkozat-tervezet kitért volna az Északi Áramlat 2 gázvezetékre és a projekt törlésére szólított volna fel, ugyanakkor a V4-ek erőteljes támogatásáról kívánta biztosítani Ukrajnát és a fehérorosz ellenzéket. A lap szerint azonban a Moszkvával szemben keményebb hangú nyilatkozatot Orbán Viktor elfogadhatatlannak tartotta.
Szlovákia már múlt héten, Prágával való szolidaritása jeléül három orosz diplomatát utasított ki. Lengyelország még ezt megelőzően, a washingtoni szankciók és kiutasítások nyomán lépett hasonlóan. De sorra utasítottak ki orosz diplomatákat más térségbeli országok is az utóbbi napokban – a balti államok, Ukrajna, Románia -, Magyarország ezt nem tartotta szükségesnek. Mint ahogy azt sem – ellentétben a fél világgal-, hogy szót emeljen Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérgezése majd bebörtönzése, az orosz ellenzék vegzálása és ellehetetlenítése, az oroszországi általános emberi jogi helyzet, vagy akár a Krím elcsatolása miatt. Ezekben a kérdésekben hallgat Budapest, a Krím bekebelezése miatti szankciókhoz kényszerűen csatlakozik ugyan, mert nem kockáztatja az uniós pénzeket, de minden emberi jogi vagy jogállamisági kérdésben rendre vétóz.
Hogy meddig tartható fenn így a V4-ek egyre inkább látszategysége, kérdéses. Márpedig Orbán Viktornak szüksége van erre a regionális keretre és szüksége van Lengyelország támogatására a Brüsszellel folytatott harcában. Ezért is lavíroz és kompenzál az Orbán-kormány. Hétvégén például azzal tett mérhetetlen szolgálatot Moszkvának, hogy „adatokkal” bizonyította, a Szputnyik V orosz vakcina minden más oltóanyagnál jobban teljesít. Ez talán – egyelőre - ellensúlyozza a kiherélt V4-es nyilatkozathoz való csatlakozást. De meddig?
