Első fokon elutasította a bíróság Liviu Dragnea, korrupcióért bebörtönzött volt szociáldemokrata (PSD) pártelnök feltételes szabadlábra helyezését kedden.
2019. május 27-én az akkor még kormányon lévő PSD-t erős kézzel vezető, és a bukaresti kormányt háttérből irányító politikust hivatali visszaélésre történő felbujtásért halmazati büntetésként ítélte három és fél év letöltendő szabadságvesztésre a román legfelsőbb bíróság, mivel már volt egy szintén korrupcióért kiszabott felfüggesztett börtönbüntetése.
A büntetés-végrehajtó intézet illetékes bizottsága előzőleg jóváhagyta Dragnea feltételes szabadlábra helyezési kérését. Ezt a jó magaviseletű, bűnbánatot tanúsító elítéltek elvileg büntetésük kétharmadának letöltése után kérhetik, a letöltött időből pedig levonhatók azok a napok, amelyeket munkavégzéssel érdemelt ki.
Dragnea korábban külön jogvitába is keveredett a rahovai börtönnel amiatt, hogy tavaly júliustól eltiltották a munkától, amiért egy – egyébként engedélyezett – Skype-beszélgetést arra használt, hogy televíziós interjút adjon egy volt munkatársának. A bíróság ebben igazat adott neki, és jogerősen elrendelte, hogy a börtön ismerje el azokat a napokat, amelyeket a tavalyi év második felében kaphatott volna, ha nem tiltják el a munkától. Azt viszont nem érte el, hogy munkaidőnek ismerjék el azt a hónapot is, amikor koronavírus-fertőzéssel kezelték a börtönkórházban.
Bár a PSD egykori elnöke a feltételes szabadlábra helyezés feltételeit teljesítette, az őt rács mögé küldő korrupcióellenes ügyészség (DNA) képviselője a keddi tárgyaláson rámutatott: Dragnea – miként azt tavalyi interjúja is igazolja – nem bánta meg tettét, továbbra is egy igazságtalan, politikai ítélet áldozatának tartja magát.
A rahovai börtönben raboskodó Dragnea ügyében illetékes bukaresti 5. kerületi bíróság úgy döntött: a politikus legközelebb két hónap múlva kérvényezheti ismét a feltételes szabadon bocsátását. A végzés ellen 48 órán belül lehet fellebbezni.
Dragneát 2016-ban is két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték jogerősen választási csalásra való felbujtás és befolyással való üzérkedés miatt. A 2018-as ítélete után pedig országszerte tízezrek demonstráltak Romániában a kormány, illetve Liviu Dragnea akkori pártelnök lemondását követelve.
A PSD egyébként most már igyekszik elhatárolódni Dragneától és a nevével fémjelzett korszaktól: volt bizalmasait vakvágányra tolták, legtöbbjüknek – köztük Viorica Dancila volt miniszterelnöknek – már nem jutott befutó hely a parlamenti választásokon, és Dragnea pártba történő visszatérésének ötletéért sem rajonganak a mostani vezetők.
Dragnea végül is egy – politikai hatalmához képest – jelentéktelen ügybe bukott bele: második korrupciós perében azt bizonyították rá, hogy 2006 és 2013 között, amikor a Teleorman megyei tanács, illetve a PSD megyei elnöke volt, az ő utasítására fizettek a megyei tanács költségvetéséből két olyan alkalmazottat, akik nem a gyermekvédelmi igazgatóságnál, hanem valójában a PSD megyei szervezeténél dolgoztak.
