Ugyan a világsajtó elsősorban azzal foglalkozott, hogy Joe Biden elnök az Egyesült Államokkal szembeni 2001. szeptember 11-i terrortámadások huszadik évfordulójáig visszavonja az amerikai csapatokat Afganisztánból, hasonló lépést tervez minden szövetségese, így Németország is. A berlini hadügyminisztérium már meg is kezdte a manőver előkészítését. Egy ukrán szállítási vállalat 150 tonna teherbírású Antonov-124 típusú gépeivel költöztetik haza a Bundeswehr harci eszközeit. A különleges gépeknek bőven lesz dolguk, hiszen hetente több repülést is terveznek velük Afganisztán és Németország között. Az ukrán óriások mellett A400M típusú gépeket is bevetnek, hogy a kisebb fegyvereket is haza tudják szállítani.
Ám az 1100 fős kontingensük minden tekintetben az amerikaiakra vannak utalva, légitámogatásuk például elengedhetetlen. Enélkül teljesen védtelenek lenne a németek mazar-e sarifi tábora.
A Bundeswehr rendkívüli veszélyre számít a bevetés utolsó heteiben. A tálibok május elsejétől minden jel szerint különleges intenzitással támadják majd a szövetségesek állásait. Donald Trump előző amerikai elnök ugyanis még arról állapodott meg, hogy eddig az időpontig vonják ki az amerikai erőket. Az iszlám fanatikusok ráadásul támadásaik fokozásával Afganisztánban azt kommunikálhatnák, hogy ők késztették távozásra a NATO-t. Mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung emlékeztetett rá, az amerikaiak mindenáron el akarják kerülni, hogy olyan, pánikszerű távozásukat megörökítő felvételek kerüljenek napvilágra, mint 1973 után, amikor Vietnamot hagyták el.
Nagy ünnepség biztosan nem várható Afganisztánban a németek távozása kapcsán. Berlinben most arról tanácskoznak, hogy a nagykövetség munkatársait is kivonják-e Kabulból. Veszély leselkedhet arra a több száz afgán állampolgárra is, akik az eltelt húsz évben a német kontingens munkáját segítették. A németek és a hollandok egyébként utolsókként kívánják elhagyni a mazar-e sarifi tábort.
Egy januári felmérés szerint arra a kérdésre, támogatja-e a németek afganisztáni szerepvállalását, mindössze 37 százalék válaszolt igennel és 59 százalék ellenezte azt.
Két évtized alatt csaknem 160 ezer német katona szolgált Afganisztánban, többségük négy-hat hónapot, de voltak, akik többször is visszamentek. A szerepvállalás egy vagyonba került Németországnak: húsz év alatt 12 milliárd euróba, árulta el nemrégiben a német külügyminisztérium. A legmagasabb kiadások 2010 és 2012 között voltak: évente több mint egymilliárd euró. Ez a három év számít egyben a legveszélyesebbnek is a misszió történetében, amikor több mint ötezer német katona teljesített szolgálatot a dél-ázsiai országban, és harci cselekményekben is részt vettek a tálibok ellen.
Angela Merkel kancellársága első felének egyik nagy botránya éppen az afganisztáni szerepvállaláshoz kötődik. 2009. szeptember 4-én körülbelül 140 ember vesztette életét Kunduz közelében, amikor légicsapás ért két, a tálibok által elrabolt, kerozinnal töltött tartálykocsit. A járművek közelében sok civil is tartózkodott, akik üzemanyagot akartak szerezni. A légitámadást két amerikai gép hajtotta végre, de egy német tiszt rendelte el. A bombázást követő elhibázott és késedelmes kommunikáció miatt lemondott hivataláról Franz-Josef Jung munkaügyi miniszter (CDU), aki a támadás idején még védelmi miniszter volt. Az üggyel kapcsolatban később parlamenti vizsgálóbizottság is alakult.
A német alkotmánybíróság egyébként egy 1994-es döntése nyitotta meg az utat a Bundeswehr számára a külföldi műveletek előtt. Akkor megállapította, hogy ez nem ütközik az alkotmányba, de a bevetéseket a Bundestagnak is meg kell szavaznia. Az alkotmánybíróság azután döntött így, hogy a kilencvenes évek elején a Bundeswehr az ENSZ égisze alatt egyre többször vállalt szerepet külföldön (1991-ben és 1992-ben Kambodzsában, illetve Szomáliában), de parlamenti hozzájárulás nélkül.
