Levegőért kapkodó koronavírus-fertőzöttek haldokolnak a kórházak bejárata előtt, megüresedő ágyakra várva. Bent agyondolgoztatott orvosok látják el a betegeket, folyamatosan aggódva a rohamosan fogyatkozó oxigén-készletek miatt. Kétségbeesett emberek keresik, hol szerezhetnének oxigénpalackokat, vagy potenciálisan életmentő gyógyszereket szeretteiknek. A szükség egyre gyakrabban a feketepiac felé tereli őket, ahol gyanús alakok uzsoraáron kínálnak kétes eredetű termékeket. Nincs választási lehetőség, csak kockázatos vásárlások árán menthetik meg családtagjaik életét. Van azonban, amikor még ez sem elég és a beteg életét veszti, mire megjön a segítség. A kórházak környéke nem csupán az ellátásra váró emberekkel van tele, hanem az elhunytakat gyászoló, síró, jajveszékelő rokonokkal is.
Ilyen szívszorító történetekkel illusztrálja a helyi és a nemzetközi média az indiai nagyvárosokban uralkodó apokaliptikus állapotokat; különösen drámai a járványhelyzet a fővárosban, Újdelhiben, ahol már betegek is haltak meg az oxigénellátás akadozása miatt és egyes orvosok arra figyelmeztetnek, hogy a tragédia hamarosan tömeges szinten is megismétlődhet.
A beszámolókban lefestett komor kép viszont kevésbé tükröződi vissza a statisztikákban. Habár a sorozatban ötödször világrekordot döntő - tegnap 352 991 új fertőzöttig felkúszó - napi esetszám rettenetes, a 24 óra alatt jelentett 2 812 áldozat egyáltalán nem tűnik kirívó adatnak: lakosságarányosan ez Magyarországon nagyjából 20 elhunytnak felelne meg. Csakhogy a valóságban mindkét mérőszámnak magasabbnak kellene lennie: nincs elég teszt, ezért az enyhébb megbetegedéseket ki sem szűrik, a halálozásokat illetően pedig csak kozmetikázott adatok jelennek meg.
A Financial Times brit üzleti lap múlt héten hívta fel a figyelmet, hogy nyugat-indiai Gudzsarát tartományban található Dzsámnagar városban a hatóságok egyetlen Covid-19 halálesetet jelentettek, a krematóriumok mégis 100 fertőzött hamvasztásáról számoltak be. Általános jelenségről van szó, amelynek sokféle oka lehet, ám az is jelentős szerepet játszhat, hogy a kormányzó hindu nacionalista Indiai Néppárt (BJP) is érdekelt a krízishelyzet leplezésében.
Narendra Modi indiai miniszterelnök vasárnap a szokásos havi rádióbeszédében elismerte, hogy a járvány második hulláma “viharként ingatta meg a nemzetet”, ám ő maga sokáig úgy tett, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Még múlt héten is kampányolt a közelgő tartományi választásokra és egészen csütörtökig várt a Nyugat-Bengálba meghirdetett nagygyűléseinek lemondásával.
A kérdéses posztok egyikében, Moly Ghata nyugat-bengáli munkaügyi miniszter egymás mellé tette a zsúfolt kampányrendezvények és a tömeges hamvasztások fotóit, Modit pedig Néró császárhoz hasonlította, aki a legenda szerint lantját pengette a Rómát pusztító tűzvész idején. A kormány azonban azt állítja: Ghata bejegyezése és a többi kifogásolt tartalom törvénybe ütközik, mivel pánikot kelthetnek, kontextusból kiragadott képeket tartalmaznak és hátráltathatják a járvány elleni küzdelmet.
