Újabb brit összehasonlító kutatást készítettek az amerikai-német Pfizer/BioNTech és az brit-svéd AstraZeneca koronavírus elleni vakcináiról. Az Oxfordi Egyetem kutatásának pénteken közzétett eredményei szerint a Pfizerrel beoltottak körében az antitestes immunválasz kezdetben erősebb volt, ám az idő előrehaladtával hamarabb elhalványult, mint azoké, akik az AstraZeneca vakcináját kapták – adta hírül a Qubit.
Megjegyezték, a kutatást preprint formában, azaz szakértők ellenőrzése nélkül tették közzé csütörtökön. A kutatók több mint 373 ezer beoltott személy 1,61 milló COVID-teszteredményét összegezték, amelyeket tavaly decembertől idén áprilisig rögzítettek.
Az Oxfordi Egyetem népegészségügyi tanszékének rangidős kutatója, Koen Pouwels a kutatást ismertető online sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy bár az immunválaszok erőssége különbözött, egyik oltóanyag esetében sem volt egyetlen személy sem, akinek az immunrendszere ne produkált volna választ a vakcinára. Ugyanakkor volt a beoltottaknak egy kisebb csoportja – ez mindkét vakcina esetében 5 százalékot tett ki – akiknél csak gyenge immunválaszt váltott ki az oltás.
A kutatásból az is kiderült, hogy egy oltásadagtól nagyobb védettség alakult ki azokban, akik korábban már átestek a COVID-19-en, mint azokban, akik nem kapták el a fertőzést – ahogy ezt korábban a Szputnyik V vakcináról is bizonyították. Az szintén megmutatkozott, hogy a 60 év felettiekből átlagosan gyengébb antitestes immunreakciót váltanak ki a vakcinák, hacsak nem voltak korábban fertőzöttek.
Pouwels szerint ez megerősíti azt az Egyesült Királyságban követett stratégiát, hogy a két adag között mindkét oltóanyag esetében 12 hét szünetet tartsanak.
