A csernobili sugárzás okozta genetikai változásokat nem örökölték azon szülők később született gyermekei, akiknek egészsége súlyosan károsodott az atomerőmű 35 évvel ezelőtti felrobbanása nyomán keletkezett ionizáló sugárzásban – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport 1987-2002 között született 130 gyermek teljes genomjának vizsgálata alapján.
A tudósok olyan gyermekeket vizsgáltak, akiknek szüleit akkor érte a sugárzás, amikor a világ legsúlyosabb nukleáris balesete után a sugárszennyezett térség eltakarítási munkálataiban segédkeztek.
Az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet (NCI) vezette nemzetközi kutatócsoport a Science című folyóiratban tette közzé eredményeit. Stephen Chanock, az NCI munkatársa elmondta:
– Nem azt néztük meg, hogy mi történt azokkal a gyermekekkel, akik már az anyaméhben voltak a balesetkor, hanem az úgynevezett új mutációkat vizsgáltuk. Minden nemzedékben van 50-100 ilyen mutáció és ezek véletlenek. Megnéztük az apák és az anyák genomját, majd a gyermekekét. További kilenc hónapig vizsgáltunk minden olyan lehetséges jelet a mutációk számában, amely a szülők sugárzásnak való kitettségével állt kapcsolatban. Semmit nem találtunk – hangoztatta Chanock.
Egy másik Csernobillal kapcsolatos kutatásban Gerry Thomas, a londoni Imperial College professzora és kollégái a nyirokmirigy rákot tanulmányozták, mivel a baleset nyomán mintegy ötezer ilyen esetet jegyeztek fel, a betegek többségét meggyógyították.
– Azt találtuk, hogy nincs különbség a csernobili sugárzás okozta nyirokmirigyrák és más nyirokmirigydaganatok között. Nincs Csernobil okozta démon tumor, amelyet ne tudnánk gyógyítani, ugyanúgy kezeljük ezeket az eseteket, mint más ilyen betegséget – idézte a professzort a BBC.
(Képünkön: biztonságos zóna Csernobilban, 35 évvel a katasztrófa után)
