A Fehér Ház közleményt készül kiadni szombaton, a törökországi örmények ellen 1915-ben kezdődött atrocitások 106. évfordulóján és bár a szöveg még nem ismeretes, annak tartalma aligha lehet más, mint a történtek népirtásként való elismerése. Örmény és török részről egyaránt erre készülnek - természetesen a történelmi álláspontoknak megfelelő, homlokegyenest ellentétes nézőpontból. Ara Ajvazjan örmény külügyminiszter szerdán annak a reményének adott hangot, hogy az amerikai elismerés másoknak is „erkölcsi iránytűként” fog szolgálni. Török kollégája, Mevlut Cavusoglu viszont arra figyelmeztetett, hogy a washingtoni lépés ártani fog az amúgy is feszült kétoldalú kapcsolatoknak:
A török állam az első világháborúban az oroszokkal szemben elszenvedett egyik súlyos csatavesztés nyomán kezdte üldözni a vereség okának kikiáltott örmény kisebbséget. Az örménytelenítés jegyében tömeggyilkosságokat követtek el és halálmeneteket indítottak a szíriai sivatagba. Útközben és a táborokban egy-másfél millió örmény vesztette életét. A török álláspont azonban az, hogy a háborúban álló ország jogosan „telepítette át” a lázadó örményeket és az áldozatok számát is vitatják.
Az Egyesült Államok már a 80-as években fontolóra vette a népirtás kimondását, ám akkor még felülkerekedett a pragmatikus álláspont: Törökország fontos NATO-szövetséges volt a Szovjetunió elleni hidegháborúban. Az örmény genocídium kifejezés egyszer így is bekerült Ronald Reagannek a zsidók elleni holokausztról szóló közleményébe, de az amerikai elnökök eddig rendre távol tartották magukat a dilemmától. Nem úgy a kongresszus, amelynek két háza tavaly az amerikai külpolitika elemének nyilvánította az örmények elleni török népirtás elismerését.
A török válasz nyilván nem marad el, de Ankarának arra is tekintettel kell lennie, hogy Szíriában szembe találta magát Oroszországgal. Jóllehet korábban orosz légvédelmi rakétarendszereket vásárolt, a maga részéről viszont a Moszkvával konfliktusban álló Ukrajnának akar drónokat eladni.
