Az amerikai törvényhozás kétpárti alapon működő nemzetközi vallásszabadsági bizottsága (USCIRF) felszólította a washingtoni külügyminisztériumot, hogy Oroszországot is vegye föl a vallásszabadságot a legkirívóbb módon megsértő államok listájára. A USCIRF szerdán közreadott éves jelentése alapján az orosz hatóságok tavaly 188 eljárást indítottak a Jehova tanúi keresztény gyülekezet tagjai ellen, s ezek során razziáztak, házkutatásokat tartottak, a kihallgatások pedig időnként kínzássá fajultak. A gyülekezetet Oroszország 2017-ben „szélsőségesnek” nyilvánította és betiltotta. Tagjain kívül az Észak-Kaukázusban és a Krím-félszigeten élő muzulmánokat is üldözik, számos hívőt terrorizmus és szélsőségesség fabrikált vádjával ítéltek börtönbüntetésre. Olyan esetek is előfordultak, amikor a helyi hatóságok egyszerűen elraboltak a vallási szervezetekkel vagy a világi politikai ellenzékkel kapcsolatot kereső személyeket.
A USCIRF jelentése az amerikai külügyi tárca által a vallásszabadság helyzetéről összeállított éves beszámoló kiegészítése. Oroszország mellett most Indiát, Szíriát és Vietnámot is javasolják felvenni a legnagyobb aggodalmat kiváltó országoknak a külügy által vezetett listájára, amelyen már eddig is rajta volt Észak-Korea, Eritrea, Irán, Kína Mianmar, Nigéria, Pakisztán, Szaúd-Arábia, Tádzsikisztán és Türkmenisztán.
A kétpárti bizottság azt is kezdeményezte, hogy Kubát és Nicaraguát vegyék fel a szorosabb megfigyelést érdemlő országok csoportjába, ahová még tíz állam, Afganisztán, Algéria, Azerbajdzsán, Egyiptom, Indonézia, Irak, Kazahsztán, Malajzia, Törökország és Üzbegisztán tartozik. Bahrein, a Közép-afrikai Köztársaság és Szudán viszont kikerült ebből a körből, miután az utóbbi időben jelentős javulást értek el.
Mint látható, az amerikai kongresszus bizottsága Oroszországon és Törökországon kívül nem emelt ki más európai államot, mint ahol aggodalomra adna okot a vallásszabadság helyzete. Viszont a hívőkkel – köztük a keresztényekkel – való bánásmódjuk miatt bírálatot kapott több olyan ország, amellyel a magyar vezetés az utóbbi években szoros kapcsolatot ápol, például a Türk Tanács öt tagja közül Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán és Üzbegisztán. Magyarország külön államtitkárságot tart fenn az üldözött keresztények megsegítésére és a USCIRF-hez hasonlóan éves jelentést is készít, de eddig nyilvánosan nem emelt szót az orosz, kínai, török, azerbajdzsáni, kazah, szaúd-arábiai, vagy üzbég keresztényekért.
