Előrejelzésük szerint a járvány előtti szintet a harmadik negyedévben érheti el a GDP, jövőre pedig 6,7 százalékkal bővülhet a gazdaság. Az átoltottság előrehaladásával a második negyedévtől fokozatosan, a második félévben pedig érdemben gyorsulhat a gazdaság. A második negyedévben éves alapon bőven kétszámjegyű, akár 14 százalék feletti növekedés is elérhető a tavalyi alacsony bázis miatt.
A Takarékbank elemzői szerint már a második félévben újra munkaerőhiány léphet fel, ami gyorsíthatja a bérnövekedést. Idén 3,9-4 százalékos átlagos inflációra számítanak, és nem tartják kizártnak, hogy az év második felében az MNB kamatot emel. A járvány lecsengéséig a forint várhatóan a mostani árfolyam közelében marad. Áprilisban az infláció 5 százalék fölé ugorhat az az üzemanyagárak megugrása és a dohánytermékek jövedéki adójának további emelése miatt, majd a pénzromlás májusban is 5 százalék közelében maradhat. A nyári hónapokban azonban visszaesik 4 százalék alá. Így idén 3,9-4 százalékos átlagos inflációra számítanak az elemzők a tavalyi 3,3 százalék után.
Optimisták a Raiffeisen Bank elemzői is, ám ők „csak” 5 százalékos gazdasági növekedést várnak 2021-re, míg 2022-ben is csak 4,7 százalékkal emelkedhet a GDP. A kormány mindeközben a most benyújtott pótköltségvetésben 4,3 százalékos növekedéssel számol, ami viszont túlzottan óvatos becslésnek tűnik. A Raiffeisen elemzői szerint a második negyedév a gazdaság újranyitásának a jegyében telik, s nem kizárt, hogy a nyarat már a korlátozások szinte teljes feloldása mellett kezdjük. A hazai gazdaság a jelenlegitől teljesen eltérő képet mutathat az év második felében. Ha a 2017-2019 közötti időkre jellemző „magas nyomású” gazdasági mintázat rajzolódik ki Magyarországon, akkor viszonylag magas gazdasági növekedési és beruházási ráta mellett, a munkaerőhiány és az emelkedő infláció lesz a jellemző.
A munkaerőhiány elsősorban a feldolgozóiparban és az építőiparban okozhat gondokat. A covid-válságot követően a magasabb infláció éveken át velünk marad majd, miután a kormányok és a jegybankok rengeteg pénzt pumpálnak a gazdaságba azzal a céllal, hogy fokozzák a fogyasztást és a beruházásokat. A Raiffeisen elemzői az idei 4 százalék fölötti átlagos infláció után 2022-re 3,3 százalékos pénzromlást várnak.
