Éveket várnak diagnózisra, majd többen a magánszolgáltatókhoz fordulnak azok a szülők, akiknek a gyerekei beszédfejlődési zavarral küzdenek – derül ki a Hallihó Fejlesztő Központ felméréséből.
A szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy
A Hallihó Fejlesztő Központ 200 családot kérdezett meg, akik hasonló problémával szembesültek gyermeküknél.
Bár minden második családban a gyermek 2 éves korában merült fel a beszédfejlődés zavara, a diagnózisra az esetek felében 1-2 évet kellett várniuk.
A családok 16 százaléka ennél jóval később, a probléma észlelése után 3-5 évvel kapott csak diagnózist.
Az esetek 75 százalékában maga a szülő figyelt fel a gyermek beszédfejlődési problémáira, minden harmadik családban a gyerek 3 éves korában.
Viszonylag kevés esetben, de előfordul, hogy csak iskolás korban veszik észre a beszédfejlődési nehézséget.
Megjegyezték, hogy az ellátórendszerre nézve beszédes adat, hogy minden második megkérdezett család (56 százalék) igénybe vesz valamilyen magánszolgáltató kínálta fejlesztési lehetőséget, nevelési tanácsadóba azonban csak a gyerekek alig 8 százaléka jár. A köznevelési intézménybe járó gyerekek 78 százaléka kap fejlesztést a saját intézményén belül, a családok 14 százaléka pedig kizárólag magánúton fejleszti gyermekét, állami segítség nélkül.
„Olyan speciális fejlesztésekre is szüksége van ezeknek a gyerekeknek, amelyek többsége állami keretek között nem elérhető. Komoly szakemberhiány van, a pedagógiai szakszolgálat munkatársai túlterheltek, nem tudják ellátni az összes gyereket. Sajnos ezen a területen is érvényesül az, hogy akinek nincs pénze, nem jut hozzá a megfelelő szolgáltatáshoz” – magyarázta a szakember.
A járvány ráadásul tovább rontott a helyzeten, hiszen a beszédfejlődés zavarait korrigáló fejlesztések egy része online nem végezhető. Ez azt jelenti, hogy több ezer gyereknek szakadt meg már másodszorra a terápiája.
