Magyarország lett a hatodik EU-tagállam, amely teljesítette a ,,Mentsük meg a méheket és a gazdákat" európai polgári kezdeményezésre vonatkozó feltételeket - jelentette be a kampány magyarországi koordinátora, a Magyar Természetvédők Szövetsége. A civil szervezetek tovább folytatják az aláírásgyűjtést, hogy sikerüljön teljesíteni az uniós szinten megkövetelt egymillió szignót. A vírushelyzet miatt az Európai Bizottság 3 hónappal meghosszabbította a folyamatban levő európai polgári kezdeményezések határidejét, így szeptember 30-ig gyűjthetők az aláírások.
A méhek és beporzó rovarok Európában és világszinten megmutatkozó hanyatlása csupán
egy kezdeti jele a biológiai sokféleség összeomlásának. Az európai indítvány célja, hogy az EU támogasson egy olyan mezőgazdasági modellt, amely lehetővé teszi a gazdák és a természet számára, hogy harmóniában éljenek. A kezdeményezés időszerűségét az adja, hogy napjainkban egyre több hír számol be a globális mértékű rovarpusztulásról, valamint a biológiai sokféleség drasztikus csökkenéséről, amelynek megállítása közös felelősségünk.
Az egyik követelés, hogy a gazdák megfelelő támogatást kapjanak a beporzóbarát gazdálkodásra történő átállásra. És talán a legfontosabb: a szintetikus növényvédő szerek fokozatos kivonása az EU mezőgazdaságából, legkésőbb 2035-ig. A folyamatot a legmérgezőbbek betiltásával kell kezdeni: a cél e peszticidek használatának legalább 80 százalékos csökkentése 2030-ig.
Tekintettel arra, hogy még jelenleg is folyik az egyezkedés az Európai Unió döntéshozói között a következő hét év mezőgazdaságát meghatározó Közös Agrárpolitikáról, különösen fontos, hogy a petíción keresztül az EU polgárai nyomást gyakoroljanak a politikusokra – mondta Pauló Gergő, a Karátson Gábor Kör aktivistája.
Az észak-amerikai és európai méhpusztulást 2008 óta kutatják intenzíven. Eleinte többféle ezoterikus magyarázat fölvetődött – ismeretlen méhparazitáktól titokzatos mikroorganizmusokon át a klímaváltozásig, de arra, hogy miért hullanak el sokszor kaptárszámra a földeken látogatást tett rovarok, egyik sem kínált hihető megfejtést. A vizsgálatok nyomán ugyanakkor olyannyira egyértelművé vált a rovarölő („növényvédő”) szerek felelőssége, hogy közülük a legkártékonyabbakat 2018-ban az EU – négy tagállam, köztük éppen Magyarország ellenszavazatával – betiltotta.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság tanulmánya megkérdőjelezhetetlenné tette, hogy az agrokemikáliákkal gyakorlatilag megmérgezzük a beporzásban (az élelmiszernövények 70 százalékának megtermékenyítésében) pótolhatatlan szerepű méheket. A rovarölő szerek használata annyira elterjedt, hogy a méhek egy szezonon belül akár féltucatnyi hullámban is találkoznak a kijuttatott mérgekkel – valójában az a csoda, hogy egy részük túléli az ismételt mérgezést. De léteznek hatékony alternatívák illetve kevésbé vegyszerigényes termesztési technológiák, azok azonban éppen azon óriásvállalatok profitját csökkentenék, amelyek a neonikotinoid-üzletben érdekeltek.
