Több százezer kisgyermek térhet vissza ma az óvodákba és az általános iskolák alsós osztályaiba, miután a kormány úgy döntött, a koronavírus-járvány harmadik hullámának tetőzése ellenére meg lehet kezdeni az oktatási-nevelési intézmények fokozatos nyitását. Sok szülő azonban bizonytalan, s inkább otthon tartaná még a gyermekét, ezt az intézményvezetőknél kérelmezhetik. A döntéshozók ugyanakkor hangsúlyozták: párhuzamos és digitális oktatásra nem lesz lehetőség.
Több tankerületben ezt úgy értelmezték, hogy az online oktatás semmilyen formájára nem kerülhet sor. Egy érintett szülő jelezte: a tankerület határozottan úgy foglalt állást, hogy semmilyen digitális, online oktatást nem lehet szervezni az otthon maradt gyerekek részére. Ennek viszont ellentmond az a Népszavához is eljutott levél, amit az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós küldött az intézményvezetők részére. Ebben azt írta, hogy a párhuzamos jelenléti és digitális oktatásra vonatkozó tiltás "nem zárja ki ugyanakkor annak a lehetőségét, hogy az intézmény – amennyiben erre lehetőség van – biztosítsa a jelenléti tanórába való online bekapcsolódás lehetőségét egy tanuló számára”.
Érdeklődtünk az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központnál, hogy megtudjuk, legalább abban az esetben, ha egy osztály nagyobb része, esetleg az egész osztály otthon marad, meg lehet-e szervezni a távoktatást (ahogy az a karanténba került osztályoknál számtalanszor megtörtént), de válaszukban csak Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár az Operatív Törzs múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján elhangzott beszámolóját ajánlották figyelmünkbe. Az államtitkár tájékoztatójában nincs válasz a kérdésre, csak annyit mondott, nincs lehetőség arra, hogy párhuzamosan digitálisan is folytatódhasson az oktatás. Kásler Miklós levele viszont ennek is ellentmond.
Lapunkhoz több szülői jelzés érkezett arról is, hogy az iskolaigazgatóktól azt a tájékoztatást kapták: ha egy osztályból mindenki hiányzik, annak az osztálynak rendkívüli szünetet kell elrendelni, a kiesett napok pótlása pedig szombati napokon vagy június második felében – tehát a nyári szünet első heteiben – elrendelhető. Arra már nem hívták fel a szülők figyelmét, erre milyen esetekben kell sort keríteni.
A köznevelési törvény szerint ugyanis nem kötelező pótolni az elmaradt órákat, erre csak akkor van szükség, ha a pótórák megtartása nélkül nem lehet teljesíteni a követelményeket. A tanév rendjéről szóló rendelet pedig azt írja: ha egy rendkívüli tanítási szünet miatt több tanítási nap kiesik, és ezeket a tanév végéig sem sikerül pótolni (például szombati tanítási napok beiktatásával) az sem akadálya a tanév lezárásának, a tanulók minősítésének, magasabb évfolyamba lépésének, az iskola ugyanis a következő tanévben is pótolhatja az elmaradt tananyagot.
Mindezt Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) választmányi tagja is megerősítette. Hozzátette: arra a köznevelési törvény és a tanév rendjéről szóló rendelet sem ad lehetőséget, hogy a pótlásokra hivatkozva egyes diákoknak, osztályoknak később kezdődjön a nyári szünet. Szerinte ha ezt egy iskola meglépi, azzal törvénysértést követ el.
