Németország;zöldek;CDU/CSU;

- Német kancellár-jelöltség: a zöldek eldöntik egymás közt

Ma jelentik be, Annalena Baerbock vagy Robert Habeck lesz-e a zöldek kancellárjelöltje. A befutó akár a következő német kormány élére is kerülhet.

Sokszor hangzik el a német sajtóban, hogy ezek a Zöldek már nem azok a Zöldek. Ez a párt már nem az a lázadó fiatalokból álló társaság, amelynek tagjai a 68-asok szellemi örököseinek mondták magukat. Persze a baloldali, liberális eszmékről nem mondtak le, de a radikalizmus már rég a múlté. S ebben épp a párt egyik legendás 68-asának, Joschka Fischernek volt döntő érdeme, aki – miután 1998-ban pártjával belépett Gerhard Schröder szociáldemokrata kancellár kabinetjébe – bizonyította, a környezetvédők politizálása nem abból áll, hogy mindenre nemet mondanak, ami nekik nem tetszik és szélsőséges vehemenciával képviselik eszméiket. 

Az akkori külügyminiszter nagyon is „gondolkodó” párttá tette a Zöldeket.

S hogy valóban mennyire megújult ez a politkai erő, híven jellemzi a környezetvédők első tartományi miniszterelnöke, a baden-württembergi Winfried Kretschmann döntését, aki közölte, a kereszténydemokratákkal kívánja folytatni koalícióját. A CDU/CSU és a Zöldek már nem tűz és víz, s azt se feledjük, hogy a 2017-es szövetségi parlamenti választás után nem a környezetvédők hiúsították meg azt, hogy Angela Merkel ötödik kormánya a résztvevő pártok színe alapján Jamaica-koalíció legyen, hanem a szabad demokrata FDP.

Merkel centrista politikája miatt már messze nincsenek áthidalhatatlan ellentétek a CDU/CSU és a Zöldek között. Mindenesetre a jelenlegi közvéleménykutatási adatok alapján teljességgel biztosnak tűnik, hogy a következő német szövetségi kormányban – 16 év kihagyás után – a Zöldek is szerepet kapnak. A kérdés csak az, miképpen? Netalán zöld kancellárja lesz Németországnak? Még csak ez sem kizárt. Bár nem valószínű, hogy tovább folytatódna a CDU/CSU népszerűségvesztése, különféle okok miatt elenyésző az esély arra, hogy a párt közkedveltségi mutatója tartósan 27 százalék alá süllyedjen, vagyis aligha előzik meg a Zöldek az uniópártokat a közvélemény-kutatásokban a választásig, de a német történelemben több példa is volt arra, hogy nem a legtöbb mandátumot szerzett párt adta a kancellárt, mert nem tudott kormányt alakítani.

Ezért is nagy a jelentősége annak, hogy ma Robert Habecket vagy Annalena Baerbockot nevezik-e meg a környezetvédők kancellárjelöltjüknek. Ha két évvel ezelőtt kellett volna eldönteni a nagy kérdést, Habeck megkérdőjelezhetetlen favorit lett volna. Akkor ugyanis a párt férfi társelnöke 42, Baerbock viszont csak 11 százalékos népszerűségnek örvendett. Bár Habeck még mindig népszerűbb nála, már csak öt százalékkal.

A német sajtó szerint Baerbock a valószínűbb választás. Mivel az uniópártoknál véget ér a „nőuralom”, így előnyt jelenthet az őszi voksolásnál, ha a környezetvédők női politikust jelölnek a kancellári tisztségre. Talán az Angela Merkel által fémjelzett időszakot visszasírók is könnyebben tennék az ikszet a Zöldek mellé.

Politikai szempontból nincs különbség Baerbock és Habeck között. Utóbbi filozófikusabb alkat, ami nem is véletlen, hiszen filozófiából rendelkezik PhD fokozattal, előbbi viszont ambiciózusabb, aktívabbnak tűnik.

 Alapvetően két teljesen ellentétes személyiségről van szó, akik az eltelt három évben remekül egészítették ki egymást társelnökként. Habeck író, több regény szerzője. Egy új stílust akart képviselni, laza öltözködéssel, nyakkendő nélkül. Angol irodalomból is fordított. Munkáiban a skandináv és az angol irodalom jegyeit lehet felfedezni. 2008-ban egyik művéből színházi előadás is született. A politológiát nemzetközi jogot tanult Baerbock ezzel szemben újságíróként kezdte pályáját, 2000-2004 között a Hannoversche Allgemeine Zeitungnál alkalmazták. Elvileg Habeck mellett szólhat, hogy van irányítói tapasztalata, már miniszterként is szolgált, 2012—2018-ban Schleswig-Holstein tartományban miniszterelnökhelyettes, illetve mezőgazdasági- és környezetvédelmi miniszter volt. Baerbocknak ilyen felelős megbízatása sosem volt, nem mintha ez a kancellárjelölt kiválasztásánál sokat nyomna a latban. Habeck 2019 januárjában bírálatok kereszttüzébe került, mert egy a Twitteren felbukkant videóban úgy fogalmazott, a Zöldek gondoskodnak arról, hogy Türingia nyílt, szabad, liberális, demokratikus tartomány legyen. Ebből ugyanis sokan azt a következtetést vonták le, hogy Habeck nem tartja elég demokratikusnak Türingiát.

Mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung írja, Baerbockot kifejezetten bosszantja, ha őt szakpolitikusként, Habecket viszont vérbeli gondolkodóként írják le. Baerbock mindenesetre társelnökként bizonyságát adta annak, hogy igen felkészült, az egyes kérdésekben pontosan, szakszerűen fogalmaz. Egyes munkatársai szerint talán túlontúl is a részletességre, a pontosságra törekszik. Előfordult, hogy a Zöldek egy-egy sajtóértekezletén félbeszakította Habecket és beszélni kezdett, mert a férfi társelnök nem elég pontosan fejezte ki magát. Valóban munkamániás, munkatársai beszámoltak róla, hogy éjjel 1-kor is képes telefonálni, ha például kérdése merült fel egy általa éppen végiböngészett nemzetközi szerződéssel kapcsolatban. „A csirkék, a sertések, a tehenek, ezek mind Robert területei, én a nemzetközi jog témájában mozgok otthonosabban” – fejtette ki egy ízben az NDR televízió egy dokumetumfilmjében.

Szokatlan, de az is a Zöldekre jellemző, hogy Habeck és Baerbock egymás között döntik el, melyikük induljon kancellárjelöltként.

Tekintve, hogy az uniópártok megítélésének biztosan nem tesz jót Armin Laschet (CDU) és Markus Söder (CSU) iszapbirkózása a jelölésért, megállapíthatjuk: talán nem is olyan rossz ez a módszer. 

A 90. életévében járó Raul Castro ugyan visszavonul, de azt ígérte, „fél lábbal” még benne marad az ügyekben.