Diplomaták tömeges és kölcsönös kiutásításával zárult ez a hét, amelyre Moszkva máris megtalálta a magyarázatot. Az orosz duma külügyi bizottságának vezetője, Leonyid Szlutszkij azt állította, a történtek mögött a Nyugat áll, az akciók célja pedig nem más, mint elterelni a figyelmet arról az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) által leleplezett puccskísérletről, amelyet Alekszander Lukasenko és a belorusz vezetés ellen terveztek. A TASSZ hírügynökség beszámolója szerint az orosz politikus arról beszélt, hogy amint Joe Biden amerikai elnök felé irányuló vádak elhangzottak, a cseh hatóságok azonnal, mintegy parancsra jelentették be a 18 orosz diplomata kiutasítását. Állította, egyértelműen megrendezett a dolog, a „Washington által irányított európai politikusok minden szempontból próbálják elhárítani a figyelmet a belorusz helyzetről".
Az FSZB szombaton jelentette be, hogy Moszkvában letartóztattak két férfit, -egyikük amerikai állampolgár is, - akik Lukasenko elnök likvidálását tervezték a május 9-i győzelmi felvonulási ünnepen. Állítják, nem csak az elnök, hanem annak családja és több magas rangú tisztségviselő meggyilkolását, kulcsfontosságú hivatalok megszállását tervezték, fegyveres felkelést akartak kirobbantani.
A figyelemelterelési szándék egyértelmű, a kérdés csak az, ki próbálja elterelni a figyelmet és miről. Csütörtökön a washingtoni Biden kormányzat jelentett be szankciókat Oroszország ellen, és közölte, kiutasít az országból tíz orosz diplomatát válaszul az orosz kibertámadásokra és az amerikai elnökválasztásokba történt beavatkozásra. Varsó Washingtonnal szolidarizálva, három orosz diplomatát tessékelt ki Lengyelországból. A válasz nem késett, pénteken az orosz külügy „tükörintézkedése” azonban a végsőkig elment. Tíz amerikai diplomata kiutasítása mellett Szegej Lavrov külügyminiszter azt „tanácsolta” az amerikai nagykövetnek, hogy utazzon haza konzultációra. Ez a tanács „de facto” kiutasítás, pontosabban annak egy enyhébb formája, mert nem társul nemkívánatos személlyé nyilvánítással, a nagykövet később visszatérhet Oroszországba. A diplomáciai kapcsolatokról megkötött 1961-es bécsi egyezménynek viszont ellentmond, mert az nem ismeri "a nagykövet diplomáciai konzultációra való elküldésének" fogalmát. Amerikai misszióvezető-nagykövetet egyetlen egyszer utasítottak ki Moszkvából, a Szovjetunióból a hidegháború tombolása idején, 1952-ben, (a koreai háború és az a Szovjetuniónak való kémkedés miatt halálra ítélt amerikai Rosenberg házaspár pere idején). Varsó is szigorú választ kapott, a kiutasított három orosz diplomata miatt öt lengyelnek kell távoznia Oroszországból.
Az eheti diplomáciai botrány csúcspontját azonban mindenképpen Alekszandr Szoszonyuk szentpétervári ukrán konzul őrizetbe vétele, majd kiutasítása jelentette. Az FSZB közlése szerint Szoszonyukot rövid ideig azért vették őrizetbe, mert kémkedésen érték tetten, amikor minősített információkat próbált átvenni egy orosz tisztviselőtől. Egy külföldi diplomata őrizetbe vétele azonban nem mindennapi esemény, főképp annak fényében, hogy az utóbbi hetekben a Krímben és az ukrán határ közelében tapasztalt nagyarányú orosz csapatmozgások az egész világon aggodalmat keltettek és Oroszország figyelmeztetések sorozatát kapta a NATO-tól és a nyugati államoktól.
Ukrajna válaszként azonnal kiutasította a kijevi orosz nagykövetség egyik vezető diplomatáját, a külügyminisztérium pedig határozottan elutasította a főkonzult ért kémkedés vádját.
Moszkvának az orosz haderőmozgásokon és a Fekete-tengerre vezényelt újabb hadihajókon túlmenően is van miről elterelnie a figyelmet- az éhségsztrájkoló bebörtönzött Alekszej Navalnij egészségi állapota kritikussá vált, orvosai és hívei az ellenzéki politikus életéért aggódhatnak. Hétfőre, április 19-re van kitűzve a normandiai négyek vezetői politikai tanácsadóinak találkozója a kelet-ukrajnai rendezés, a donbászi béketerv megvitatása kapcsán. Utóbbi időben Moszkva egyre elutasítóbb e tárgyalások kapcsán, miközben burkolt fenyegetéseket fogalmaz meg a Donyec-medencében élő orosz állampolgárok védelme kapcsán.
