A magyar állam GDP-arányosan az EU-átlag többszörösét fordítja sporttámogatásokra. Amíg 2009-ben GDP 0,6 százaléka jutott a sportra, addig ez a szám 2019-ben már 1,7 százalékra nőtt, és az arányok azóta sem változtak. A pénzeső vitathatatlan nyertese a labdarúgás. A magyar modell lényege, hogy nagyon sok pénzért, gyakran túlárazottnak tűnő összegekért maga az állam épít stadionokat, amelyeket azután ilyen-olyan módon kénytelen fenn is tartani. Hiszen ezek üzemeltetése egyetlen klub kivételével mindenhol meghaladja a csapatok erejét. A klasszikus magyar modell esszenciája, hogy az állam viselkedik úgy, mint egy befektető, és közpénzforrásokat nyújt a fejlődés gyorsításához. A stadionokat, sportingatlanokat nem magántőkéből, hanem közpénzből megelőlegezi az állam, és saját maga lép a befektetői piacra.
A klubok működtetése elvileg már a tulajdonosok feladata lenne, de amíg ez a nyugati típusú demokráciákban saját tőkekockázatú vállalkozás, addig Magyarországon ezt is az állam vállalja magára.
Az áttételes finanszírozás lényege, hogy a hatalom lényegében kijelöl egy oligarchát, aki onnantól állja a költségeket. Jellemzően nem a sajátjából, hanem olyan állami megrendelések hasznából, amelyek elnyerése gyaníthatóan nem választható el a klubfinanszírozás ügyétől. Ilyenformán a rendszer eleve gátolja, hogy egy klub saját piaci típusú bevételre tegyen szert, erre már törekvés sincs az NB I-es csapatoknál (kivétel az Újpest, a belga tulajdonos családja vagyonát kockáztatja). De az első osztályú ligában nem csak oligarchák fociznak, hangsúlyos a politikai kötődés is. Olyannyira, hogy az NB I-et lényegében a kormánypárt tartja fent, üzemelteti.
Kisvárda csodálatos felemelkedését a leváltásáig fejlesztési miniszteri posztot betöltött Seszták Miklósnak köszönheti: hivatalosan nem köthető a csapathoz, de a stadionprojekt és a helyi csirkefeldolgozó megjelenése a támogatói körben neki tudható be.
Mezőkövesden a focisták ugyancsak fideszes politikusnak hálálkodhatnak: a taopénzek gyűjtésében jeleskedő klubnak Tállai András az elnöke, aki országgyűlési képviselői megbízatása mellett államtitkári minőségében is támogatja a klubot. Szintén a politikusi fősodor tagja a Honvéd új tulajdonosa, a szentesi Bozó Zoltán cége üzemelteti a menekültek ellen felhúzott déli határkerítést. A tulajdonosi kör tagja még Mendelényi Dániel, aki a magyar gazdaság fejlesztésével megbízott, rendkívüli és meghatalmazott utazó nagykövet.
Az MTK a legutóbbi időkig a Deutsch-család érdekeltségébe tartozott, a fideszes képviselő öccse, Deutsch Péter tulajdonrészt szerzett a klubban. Ettől nemrég megvált, helyére a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó Zakor Sándor szállt be, ő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel működött együtt egy közös projektben.
Szintén első soros politikus a Ferencváros elnöke, a Fidesz országos pártigazgatója és alelnöke azonban egy meglehetősen szokatlan tulajdonosi konstrukció élén áll. A Ferencvárost az az FTC Labdarúgó Zrt. tartja fenn, amelynek tulajdonosa 2011 óta az FTC egyesület. Az állam nem a klubért, hanem a stadionért és a telekért fizetett a korábbi tulajdonosnak. Ezután 1 euróért vette meg a focicsapatot az anyaegyesület, amelyet azóta Kubatov Gábor vezet elnökként. Az FTC Labdarúgó Zrt. legnagyobb tulajdonosa az FTC egyesület. Kubatov nem tulajdonos, de a gyakorlatban tulajdonosi jogokat gyakorol, nélküle nincs stratégiai döntés.
A többieket jellemzően a kormányfő oligarchái képviselik. A Fehérvár gazdagodása mesébe illő, a klub 2018-ban az első magyar egyesület volt, amelyik árbevétel terén meghaladta a tíz milliárd forintot. A tulajdonos Garancsi István a miniszterelnökkel baráti viszonyban áll (kapcsolatukat a hegymászóknál szokásos kötélbarátsággal írta le egyszer), a Market Építő Zrt. pedig a közbeszerzések sztárjaként folyamatosan nyeri a stadionok és egyéb nagy projektek építésére kiírt pályázatokat. A klub névadó szponzora a Mol, amelynek új székházát épp Garancsi cége építi.
A háza szomszédságában kiépült felcsúti alapítványt Orbán Viktor miniszterelnök álmodta meg. A taomilliárdokkal támogatott klub tulajdonosa hivatalosan a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, amelynek az ország leggazdagabb embere, Mészáros Lőrinc az elnöke. A felcsúti kaland nagyjából 60-80 milliárd forintba került eddig. Még a pandémiával és megszorító intézkedésekkel súlyosbított tavalyi évben is hétmilliárdos támogatást kapott az alapítvány, ami azt jelentette: naponként 21 millió forint érkezett a felcsúti futballba…
Végh Gábor, a Zalaegerszeg többségi tulajdonosának cége műfüves pályák építésével (is) foglalkozik. A cégnek Felcsúton is van telephelye, és neki köszönhető a helyi Puskás-szobor.
Budafok más szint, de tökéletesen jellemzi a viszonyokat: a tulaj Bélteky Róbert ausztrál-magyar üzletember. A klub tiszteletbeli elnöke Jakab János, aki Orbán Viktor egyik edzője volt, s jelenleg a Puskás Akadémia felügyelőbizottságának elnöke. És, hogy Felcsútból sosem elég, itt van a Diósgyőr: az új tulajdonos a Borsodi Sport Holding Kft., amelynek Magyar Mátyás az ügyvezetője. Ő a Puskás Akadémia sporttudományi részlegén dolgozik, a kft. másik tulajdonosa a Szijjártó Péter yachtoztató Szíjj László.
