Cenzúrázza legalább két sorozatát a M2-es csatorna – mondja Oblath Ádám filmes szakújságíró, aki kiszúrta, hogy a Netflix által gyártott, ám most a köztévén futó Jessica Jones nevű Marvel sorozat első részéből kivágták a Carrie-Ann Moss alakította Jeri Hogarth karakterének leszbikus voltára utaló képsorokat. A napokban bombaként robbant hír kapcsán a kritikus elmesélte, azért kezdte el nézni Jessica Jones-t a köztévén, mert ahogy lapunknak fogalmazott, az új, MTVA által gyártott új szinkronra volt kíváncsi. Nem mellékesen, a szinkron szövegén nem finomítottak most sem a Jessica Jones, sem a korábban leadott Marvel széria, a Daredevil esetében, mert a káromkodások megmaradtak. Hovatovább, heteroszexuális és kifejezetten erőszakos szcénák maradhattak benn a Jessica Jones első részében – volt azonban pár meleg csók, melyet egyébként szemmel jól kivehető otromba vágással távolítottak el. Arra a kérdésre, hogy ez dramaturgiai szempontból mennyire sújtja a mű integritását, Oblath Ádám is várja a választ, hiszen heti három rész és az epizódok (az ötödiknél tart az M2 a tizenháromból) és az évad végén a leszbikus barátnő karaktere fontos szerephez jut. Nem mellékesen, időközben lett még egy vágott széria: a Megtalálsz Párizsban című produkció első évadjának második epizódja lett szegényebb egy meleg szállal a köztévé univerzumában. Ez pedig arra enged következtetni, hogy a csonkítások csak és kizárólag ideológiai alapon történtek, így ebben az esetben jogos a cenzúra jelző használata.
Magyarországon hivatalosan cenzúra sosem volt. Legalábbis olyan értelmében, mint például Olaszországban, ahol 1914-ben hivatalos cenzúratörvényt alkottak és csak a minap jelentette be a megszűnését Dario Franceschini kulturális miniszter. Nem mellékesen, az elmúlt száz évben több száz filmet cenzúráztak Olaszországban, elsősorban politikai, erkölcsi és vallási okokból. Ezek közül az egyik legismertebb példa Bernardo Bertolucci 1972-ben Oscarra jelölt Az utolsó tangó Párizsban című klasszikusa, melynek minden kópiáját elpusztították, csupán hármat hagytak meg „bűncselekmény bizonyítékaként”. (Egyes vélemények szerint Bertolucci túl messzire ment és abuzálta a színészeit.) Hazánkban viszont a cenzúratörténet eléggé kibeszéletlen volt egészen a rendszerváltásig, előtte pedig az államszocialista Magyarországon egészen más értettek a szó alatt, mint nyugaton – jelesül az irányított kultúrát. Haraszti Miklós ír erről A cenzúra esztétikájában: a fogalom a „két kultúra fikcióját” kelti, miszerint létezik egy tiszta, szabad művészet (az „ilyen lenne az alkotás, ha nem létezne cenzúra”), és ezzel szemben létezik a cenzúra piros ceruzájával meghúzott „látható művészet”. A cenzorok azok, akik a „hagyomány irányítóiként” meghatározták, mi kanonizálódhat, mi lehet építőköve a szocialista kultúrának és hagyománynak. Egyszóval, Olaszországgal szemben, nálunk intézményesített volt a szisztéma és csonkítás helyett „nevelés” volt a cél. Ami most csak azért izgalmas, mert efféle edukációra vállalkozik az M2.
Továbbá árnyalja a helyzetet, hogy a rendszerváltás után felszabadult a magyar kultúra, így a mozgókép is. A jelenleg is érvényben lévő szabályozás szerint a mozikban bemutatott filmek esetében a Nemzeti Filmiroda Korhatár Bizottsága dönt a korhatárról. Szemben a most megszűnő olasz gyakorlattal, a rendszerváltás óta a magyar hatóságok nem vágtak meg semmit. Amit ma adnak, az úgynevezett korhatár karikák, az is csak ajánlás. Még a 18-as karika is: ha a moziba elmegy két kiskorú, jogszabályi szempontból nem lehet nem beengedni őket – erősítette meg lapunknak több szakértő. Kivétel csupán az úgynevezett X-besorolású művek, este tíz után vetíthető filmek esete, melyekre valóban csak felnőttek engedhetők be. Ilyen mű volt a Fűrész című horror egyik része, melyet öncélúnak tartotta korhatárért felelős bizottság. Annak a lehetősége fennáll, hogy ha egy forgalmazó nem elégedett a besorolással, saját maga megvághatja a jogtulajdonos engedélyével az adott címet, de a magyar rendszer szerint onnantól kezdve az egy másik alkotás és új filmként tekintenek rá. Teljesen más a helyzet a tévék esetében, ahol nincs intézményes karika-osztás, a csatornák önbesorolást végeznek, és ha esetleg elszámolták magukat, akkor lehet a hatóságnál bejelentést tenni. Így fordulhat elő, hogy ha Magyarországon tévében látunk egy-egy filmet, az garantáltan meg lesz vágva. Ebben a gyakorlatban – forrásaink szerint – az RTL Klub és cégcsoport csatornái járnak az élen, akik kvázi nézhetetlenné vágják a műveket. Igaz, amikor nemrég ment az Úszó erőd március 21-én, a két főszereplő közötti végső harc csaknem úgy ahogy van, kikerült a műből – pedig van benne egy csinos szemkiszúrás is. Erre a gyakorlatra tévés körökben úgy gondolnak, mintha csak szerkesztenék az anyagokat adott üzleti érdekek miatt.
