– Az elmúlt bő egy évben nagyon megnehezedett a védőnői munka. Nemcsak azért, mert nekünk is meg kellett tanulniunk az internetes alkalmazásokat és a technikai eszközöket kezelni a távkonzultációkhoz, hanem azért is, mert a mi szakmánk a személyes találkozásokon alapul. Úgy alakul ki bizalmi légkör köztünk és a családok között, hogy közvetlenül látjuk és halljuk egymást – fogalmazott Helik Gabriella, aki a négyezer lelkes Pest megyei Hernádon látja el az egyik, 160 családot magában foglaló körzetet. Szavai szerint munkájuknak van olyan része, amelyet személyes kontaktus nélkül egyáltalán nem tudnak elvégezni: az újszülötteket egy hónapos korukig minden héten látnia kell a védőnőnek.
– Ha nem volt probléma a picivel, akkor a negyedik kötelező találkozást már megoldottuk távkapcsolaton keresztül, de ahol valamilyen gond mutatkozott az anyukánál vagy az újszülöttnél, oda egy héten több alkalommal is elmentem – mondta. Hasonló volt a helyzet a községbe újonnan beköltözőkkel: hozzájuk is muszáj volt személyesen kimenni, hiszen nem járhatják körbe mobilapplikációval a házat, nem mérhetik fel gépen keresztül, milyen légkörbe, milyen körülmények közé kerülnek kicsi gyerekek, netán hátrányos helyzetű családok – tette hozzá. Neki egyetlen olyan utca van a körzetében, ahol halmozottan hátrányos helyzetű családok élnek, s velük volt a legnehezebb a kapcsolattartás.
– Kis túlzással azt mondhatom, hogy ebben az utcában az itt élőknek összesen egy mobiltelefonjuk van, azt adták körbe a családok: mikor melyiknek volt szüksége az én segítségemre, tanácsomra. Aki megkapta a telefont, az megcsörgetett, s én igyekeztem minél hamarabb visszahívni – mondta. A védőnő azt tapasztalta, hogy különösen a rászoruló családok igénylik a közvetlen beszélgetést, mert amikor neten keresztül egyeztetnek, sokkal kevésbé tudnak feloldódni, és nem tudják úgy megfogalmazni a problémáikat sem, mint bent, az általuk jól ismert tanácsadó helyiségben. Ráadásul egy szájpenészt még csak-csak felismer a telefon kamerája segítségével, de egy apróbb vagy rejtettebb helyen lévő kiütésnél nehéz így eldönteni, hogy elég otthon kezelni a problémát, vagy jobb, ha bemennek a gyerekorvoshoz. Ilyenkor az sem segít, ha az anyuka a mobil kamerájával megpróbál az adott tünetre fókuszálni – mondta a hernádi szakember.
Hasonlóak voltak a tapasztalatai Nagyné Blahó Zsuzsának, aki a Heves megyei Tarnabodon és Mezőszemerén dolgozik: előbbi helyen 70-80, míg utóbbi helyen 55-60 családot gondoz. A Máltai Szeretetszolgálat által felkarolt Tarnabodon jellemzően négy-öt gyerek is van egy családban, és itt a védőnői feladatok is megszaporodtak. A pandémia miatt sem maradhatott el egyetlen kötelező védőoltás sem, amit a csecsemőknek vagy kisgyerekeknek meg kell kapniuk, és az újszülöttekhez is ki kellett menni, legalább az első időszakban. A legnagyobb odafigyelést az első gyermekes anyukák igényelték, még akkor is, ha ott állt mögöttük a család: a kezdeti időben nekik jobban kell fogni a kezüket, több a kérdésük, jobban elbizonytalanodnak, ha valamilyen problémával kell szembenézniük – vélekedett a szakember. Ebben a térségben is okozott gondot, hogy kevés családnak állt rendelkezésére olyan okostelefon vagy laptop, amelyeken gördülékenyen lehet videós alkalmazásokat használni, vagy épp internetelérésre nem tudtak előfizetni.
A védőnők szerint noha az anyukák tisztában voltak a járvány miatti korlátozásokkal, mégis igyekeztek valamilyen alkalmat teremteni arra, hogy személyesen találkozhassanak velük, és közvetlenül, négyszemközt mondják el a problémáikat.
Több lett a védőnők munkája
Csökkenteni kellett a családokkal való személyes találkozás idejét, ez viszont megnövelte azt az időt, amit távkonzultációval töltenek védőnők. Általánosságban az a tapasztalat, hogy ennek köszönhetően nem csökkent, hanem nőtt a munka mennyisége, hiszen amit eddig szóban megbeszéltek a védőnők a családokkal – esetleg több szülővel közösen –, azt most videóhívásban, csetelve mindenkinek külön kell elmondani, vagy szükség esetén leírva, e-mailben elküldeni – ecsetelte nehézségeiket Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesülete elnöke.
Bonyolította a helyzetet, hogy a pandémia harmadik hullámában több kolléganőjük is érintett lett a fertőzésben, így a kiesők helyettesítését is meg kell oldani. Hozzátette: a családok az elmúlt egy évben nemcsak a várandóssághoz vagy gyermekük fejlődéséhez tartozó kérdésekkel fordultak a védőnőkhöz, hanem a COVID-19 fertőzéssel kapcsolatban is számos kérdést tettek fel, ami külön utánajárást igényelt.
A védőnői alapfeladatok ellátása nem nélkülözheti a személyes megfigyelést a státuszvizsgálatok keretében a gyerekek otthonában vagy a tanácsadói helyiségben. A gyermekek életkorhoz kötött szűrővizsgálata fontos, mert ha nem ismerik fel idejében, hogy visszamaradt a fejlődésben, az felnőttkorra is jelentősen kihathat. De a szociális válságot vagy a krízishelyzetet – amit gyakran elsőként a védőnők észlelnek – sem lehet távkapcsolaton keresztül észlelni. A pandémia miatt a családlátogatások száma minimálisra csökkent, és a tanácsadóban is a lehető legrövidebb idő alatt igyekeztek a védőnők elvégezni a szűréseket. Ehhez a szülők nagyfokú együttműködésére volt és van szükség – mondta Csordás Ágnes.
Az e-mailben kiküldött kérdésekre e-mailben várják a védőnők a válaszokat a szülőktől, a személyes találkozáskor már csak a szükséges méréseket végzik el, majd távkonzultáció keretében értékelik ki az eredményeket. A főállásban iskolát ellátó védőnők a pandémia ideje alatt is lehetőséget biztosítanak a diákoknak a konzultációra: ahol meg tudták oldani, ott egyeztetett időpontban folytatták a szűrővizsgálatokat, oltásokat. Az iskolavédőnők is több helyen segítenek a szociális ellátásban, illetve az oltópontokon működnek közre a járványügyi ellátásban, vagy éppen a területen megbetegedés miatt kieső kolléganőket helyettesítik.
