Tudomány;koronavírus;brit mutáció;

- „Nem igaz, hogy nem halálosabb a brit variáns”

A brit variáns okozta megbetegedés mintegy 60 százalékkal nagyobb eséllyel végződik halállal, mint a vírus Vuhanban felfedezett, úgynevezett vad típusa által okozott megbetegedés.

„Félreértésén alapultak azok a tegnapi sajtóhírek, amelyek szerint csupán fertőzőképesebb, de nem halálosabb a koronavírus brit variánsa” – írta a KOVIDők nevű, tudományos Facebook-oldal bejegyzésében Röst Gergely matematikus. A Szegedi Tudományegyetem Járványmatematikai modellező és epidemiológiai elemző munkacsoportjának vezetője szerint a Lancet című folyóiratban megjelent kutatás eredményeiből nem következik ez a megállapítás. 

A közzétett adatokat áttekintve egyértelmű – és a tudományos konszenzus továbbra is az –, hogy   

 

a brit variáns okozta megbetegedés mintegy 60 százalékkal nagyobb eséllyel végződik halállal, mint a vírus Vuhanban felfedezett, úgynevezett vad típusa által okozott megbetegedés– írta a szakember.

A kutatás eredményei a matematikus szerint mást mutatnak. Indoklása szerint ha a megfertőződéstől az elhalálozásig tartó folyamatot két részre bontjuk, 

  • ha valaki megfertőződik, vagy kórházba kerül vagy nem.

  • ha kórházba került, vagy halállal végződik a betegség vagy nem.

A két eset két variánssal, A-t és B-vel összehasonlítva a következőképpen alakul: az első esetben képzeljük el, hogy a B-vel való fertőződés után kétszer akkora eséllyel kerül valaki kórházba, de ha már kórházba került, akkor ugyanakkora eséllyel halálozik el, mint az a kórházi beteg, aki A variánssal fertőződött. Ekkor a B variáns a fertőzöttek körében kétszer annyira halálos, mint az A.

Ha a második esetben azt képzeljük el, hogy a B-vel való fertőződés esetén ugyanakkora eséllyel kerül valaki kórházba, viszont ha már kórházba került, kétszer akkora eséllyel lesz halálos a kimenetel, mint azon kórházi betegek esetében, akiket az A variáns miatt ápolnak ott. Könnyen belátható, hogy a fertőzöttek körében a B variáns ekkor is kétszer annyira halálos, hiszen adott számú fertőzöttből kétszer annyian fognak meghalni a B, mint az A variáns okozta megbetegedés esetén.

Ezeknek mindenféle kombinációját el lehet képzelni – magyarázta a matematikus. 

Röst Gergely a koronavírus brit variánsáról született tudományos eredmények összegzéséhez egy epidemiológus, Nick Davies táblázatát ajánlotta, amelyen a bejegyzés alatti ábrán zölddel jelölte azt a részt, amelyből a tegnapi hír keletkezett. 

Ez, mint írta, valóban azt mutatja, hogy a kórházban kezeltek között hasonló arányú volt a halálozás és a súlyos kimenetel a régi és az új variánssal fertőzötteket összehasonlítva. 

„Igen ám, de ez önmagában nem mond semmit a halálozási arányról, mert ahhoz a kórházba kerülési arányt is ismerni kell”– hangsúlyozta.

Az erre vonatkozó becslések az ábrán sötétkék keretben látszanak, ez kerekítve 60 százalékkal nagyobb kórházba kerülési arányt mutat. A fertőződés utáni elhalálozás kockázata tehát 1*1,6=1,6-szeres a régi variánshoz képest.

Ez teljesen egybevág azokkal a becslésekkel, amelyek a fertőződés utáni elhalálozás kockázatát közvetlenül, más módszerekkel mérték a pozitívan, tehát fertőzöttként regisztráltak körében (pirossal bekeretezett rész), ami szintén körülbelül 60 százalékkal nagyobb halálozási arányt mutat (vagyis piros=kék szorozva zöld). A tanulmányról szóló Lancet-cikk tehát összhangban áll az eddigi ismereteinkkel – jegyezte meg Röst Gergely, hozzátéve: a tegnapi hírek félreértésen alapulnak, tehát

továbbra is az a tudományos konszenzus, hogy mintegy 60 százalékkal halálosabb a brit variáns– zárta szavait posztjában Röst Gergely.

A lejjebb fekvő területeken sok eső várható.