Több mint százmilliárd forintos, uniós hátterű vissza nem térítendő forrást biztosít háztáji napelemek, illetve korszerű fűtési megoldások lakossági telepítésére a kormány - jelentette be tegnap a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség XI. Szolár Konferenciáján Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára. A pályázati kiírás nyáron várható. A pénzből alapvetően kétfajta beruházást fedeznének. Egyrészt tetőre szerelt, saját fogyasztást kiváltó napelemrendszereket, másrészt korszerű, villamosenergia-alapú fűtőpaneleket, infrafűtést vagy hőszivattyúkat. Leginkább a háztartás által felhasznált energia minél nagyobb hányadának helyi megtermelését ösztönöznék. Céljuk mintegy 80 ezer háztartás korszerűsítésével körülbelül megkétszerezni a házi napelemrendszerek számát. E sarokszámok alapján számításunk szerint egy lakásra 1,25 millió forint vissza nem térítendő forrás jut. Megjegyzendő: bár a kormány tavalyi energiastratégiájában még 2035-re ígérte 200 ezer háztáji napelemrendszer kialakítását, ilyen ütemben a cél sokkal hamarabb megvalósulhat.
Bár az államtitkár a témáról - a jelenleg is zajló uniós egyeztetésekre hivatkozva - további részleteket nem árult el, tavaly még azt közölték, hogy idén nyártól hátrányos térségekben lakó nagycsaládosok háztáji napelemére biztosítanak 30-40 százalékos vissza nem térítendő támogatást. A mostani bejelentést szakértők ennek továbbfejlesztett változataként értelmezik. Pontosító kérdéseinkre várjuk az ITM válaszát.
Steiner Attila szavaiból ugyanakkor az is kitűnt, hogy Brüsszelben legalábbis további, százmilliárdos nagyságrendű, hasonló célú támogatásokról folytatnak előrehaladott tárgyalásokat. Ezek forrása a 2021-2027-es, "normál" uniós költségvetés, valamint a modernizációs, illetve a Covid-19 miatti helyreállítási alap. Csak utóbbiból Magyarország összesen körülbelül 16-17 milliárd euró - hatezer milliárd forint - lehívására számít. Ebből az önkormányzati elektromos buszok vásárlásának eddig - szén-dioxid-kvótabevételekből - 2030-ig elkülönített 36 milliárdos támogatását megfejelnék további 50 milliárddal. Az államtitkár ezen túlmenően megismételte eddigi terveiket. A nagyobb naperőművek Metár nevű támogatási rendszerében a termőföldre telepített egységek helyett előnyben részesítenék az ipari területekre tervezett, "barnamezős" elképzeléseket, fennmarad az új elektromos járművek vásárlási és szabályozási támogatása, folytatódik a vasút áramosítása és stratégiát dolgoznak ki a hidrogénes energiatárolásra.
Kiss Ernő MNNSZ-elnök megnyitóbeszédében szintén emlékeztetett a napelemek számának örvendetes gyarapodására. Steiner Attilához hasonlóan felidézte, hogy a Magyarországon telepített táblák összteljesítménye már tavaly év végén 2 ezer megawattra (MW) rúgott. Így egyre valószínűbb a kormány által 2030-ra ígért mintegy 6 ezer MW elérése. Lapunk megkeresésére ugyanakkor nem rejtette véka alá panaszaikat sem. A leadott áramtermelési tervtől való eltérés "büntetésének" tavalyi szigorítása ugyanis a nagy termelők egy részének létét veszélyezteti - fogalmazott. Az ezt jellemző szám- és mértékegység-tenger helyett a gond talán úgy érzékeltethető leginkább, hogy az e címen fizetendő "kiegyenlítő energiaköltség" - a korábbi számításokkal szemben - megközelítheti az erőmű teljes árbevételét, amivel a működtetés lényegében értelmét veszti. Az elnök szerint a "jelenlegi műszaki keretek között" a helyzet csak jogszabálymódosítással orvosolható. A felvetésre az államtitkár nem tért ki.
Azok a családok vagy épp kis- és középvállalkozások pedig, amelyek vissza nem térítendő - például otthonteremtési - támogatás révén telepítenek napelemet a tetőre, de július 1-ig nem jutnak áramszolgáltatói szerződéshez, az eddigi "szaldó" helyett már csak bruttó elszámolást alkalmazhatnak. Utóbbi lényegében a fölös napelemáram eladási árának jelentős csökkenését hozza. Eme uniós kötelezettség kétségkívül egy fajta igazságtalanságot hivatott orvosolni, amennyiben a háztáji napelemesek a szaldórendszer szerint - másokkal ellentétben - voltaképp nem fizetnek a közhálózat használatáért. A többi napelemes "kistermelő" ugyanakkor - beleértve a most önerőből beruházókat is - egész 2023 végéig jogot szerezhet a jelenlegi, kedvezőbb szaldóelszámolásra, ami számukra azt követően is megmarad.) Kiss Ernő ugyanakkor hiányolja a július 1-i módosítás részleteit. Steiner Attila kérdésre rögzítette: a nyári dátum már nem módosul, de zajlanak egyeztetések. Így például könnyítik a napelemes tetőcserepek feltételeit.
