A fehérorosz hatóságok őrizetbe vették a legrégebbi ellenzéki párt vezetőjét, Rihor Kasztuszjeut – közölte kedden a Ria Novosztyi orosz hírügynökség.
Az őrizetbe vételről a politikus megbízottja, Dmitro Antoncsik tájékoztatott a Facebook közösségi portálon.
Az őrizetbe vétel oka nem ismert, a hatóságok nem adtak róla tájékoztatást.
A Ria Novosztyi ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy a hatóságok nem engedélyezték a nemzeti ünnepre, március 25-re tervezett ellenzéki felvonulást, Kasztuszjeu pedig azt tervezte, hogy fellebbezni fog a döntés ellen. Ivan Tertelj, a KGB főnöke akkoriban arra figyelmeztetett, hogy keményen fellépnek az ország megingatására irányuló bármilyen kísérlet ellen.
A BNF 1993-ban alakult, párttá nőtte ki magát az öt évvel korábban létrejött, az ország függetlenségéért és a demokratikus átalakulásért küzdő Újjászületés nevű mozgalomból. Kasztuszeju 2017 óta vezette a pártot, és 2010-ben indult az elnökválasztáson.
Fehéroroszországban a tavalyi augusztus 9-i elnökválasztást az országot több mint két évtizede irányító Aljakszandr Lukasenka nyerte meg a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80,1 százalékával. A valódi győztesnek Szvjatlana Cihanouszkaját elismerő ellenzék szerint meghamisították az eredményeket. Lukasenkát a Nyugat, ezen belül az Európai Unió sem ismeri el törvényes államfőnek. A választásokat követően tiltakozó megmozdulások kezdődtek, amelyeket a biztonsági erők brutálisan levertek. Több mint harmincezer tüntetőt tartóztattak le, több tiltakozó életét vesztette, további százak pedig megsérültek. Az hatóságok több ellenzéki vezető ellen indítottak büntetőjogi eljárást, összeesküvés és a törvényes hatalom megdöntésére irányuló kísérlet címén, többet közülük kizsuppoltak vagy elűztek az országból, köztük Cihanouszkaját is.
Március végén a fehérorosz hatóságok terrortámadás előkészítése miatt büntetőeljárást indítottak Szvjatlana Cihanouszkaja ellen. Lukasenka egykori kihívója jelenleg litván emigrációban él. Március elején Minszk már megkereste Vilniust a politikus kiadatása miatt, ám nem jártak sikerrel.
Az Európai unió három szankciós csomagot is elfogadott olyan fehérorosz cégekkel és olyan személyekkel szemben, akiket felelősnek tart a választás meghamisításáért, valamint a tüntetőkkel szemben alkalmazott karhatalmi erőszakért.
