;

rasszizmus;USA;jobboldal;társadalmi változások;

Mitch McConnel

- A jobboldal nehezen alkalmazkodik a társadalmi változásokhoz

Helyette azt követeli, hogy a demokrácia jegyében agitálhasson a demokrácia ellen.

Macujama Hideki vasárnap megnyerte az augustai mesterversenyt, ezzel ő lett az első japán golfozó, aki diadalmaskodni tudott a világ négy legnagyobb tornájának egyikén. A sajtó nem sportra koncentráló része sajnálatos módon nem ezt tartotta a fő hírnek, hanem azt, hogy egyáltalán megtartották a versenyt. Georgia ugyanis pária lett, miután márciusban a szavazást – főként a fekete állampolgárok dolgát – nehezítő választási kódexet léptetett életbe. A Major League Baseball ezután elvitte a georgiai Atlantából a profik gálameccsét, ezzel több mint 100 millió dolláros (30 milliárd forintos) kárt okozva a környék gazdaságának. A Demokrata Párt nem érte be ennyivel, kampányt indított, hogy a georgiai székhelyű multik, például a Coca Cola vagy a Delta légitársaság is hallassák a hangjukat. A cégek pedig, amelyekről sokáig azt hitték, hogy a számukra előnyös gazdaságpolitika miatt a republikánusok természetes szövetségesei, sorra adtak ki az új törvényt ellenző közleményeket - mert vásárlóik ezt várták tőlük.

Mitch McConnel, a szenátus republikánus frakcióvezetője figyelmeztette is a gazdasági szereplőket, hogy maradjanak távol a politikától. Amire az a replika érkezett, hogy akkor bezzeg jól jött a cégek politikai szerepvállalása, amikor a republikánus jelöltek kampánykasszáit kellett feltölteni.

A változások elkerülhetetlenek. 2004-ben George W. Bush még melegellenes programmal kampányolt, ez ma Amerikában már elképzelhetetlen lenne. A Gallup hosszú ideje követi a társadalmi mozgásokat, egy idei felmérésben arra jutott, hogy az amerikaiak minden eddiginél nagyobb része, 5,6 százaléka vallja magát melegnek, leszbikusnak, biszexuálisnak vagy transzneműnek. A cég másik kutatása szerint tavaly már csak 47 százalék mondta magát vallási közösséghez tartozónak. Az arány 1999-ben még 70 százalék volt.

A változások a szóhasználatban is megmutatkoznak, bizonyos kifejezések és gondolatok többé nem szalonképesek. A jobboldal emiatt a „tiltás kultúrájának” (cancel culture) elburjánzásáról beszél, míg liberális körökben azon vitatkoznak, hogy mit kell eltűrni a szólásszabadság jegyében. Jelenleg az a helyzet, hogy gyakran fekete rendőrök védik a Ku Klux Klan és az amerikai Dél szimbólumaival tüntető neonáci demonstrációkat.      

Zsolt, Colin, Rush és KálmánA magyar állami és kormánypárti sportcsatornák (már az is jellemző, hogy ilyenek léteznek) műsorvezetői nem avatják be a nézőket abba, hogy miért térdelnek le a futballisták a brit és más külföldi bajnokságok mérkőzései előtt. Az érzéketlen interjúja miatt Petry Zsoltot ért berlini retorziót a nácizmushoz hasonlítgató hazai politikusok és jegyzetírók nyilván nem emlékeznek az 1968-as mexikói olimpián fekete kesztyűs öklükkel demonstráló amerikai sprinterekre, akik hazaérve elestek a korábban beígért szerződésektől. Ugyanígy járt Colin Kaepernick, aki öt éve az amerikai himnusz alatt féltérden tiltakozott a rasszizmus és elnyomás ellen. Trump elnök követelésére az amerikai-futball liga, az NFL egyik csapat sem szerződtette, pedig a még mindig csak 33 éves irányító korábban a bajnoki döntőbe vezette a San Franciscót. A jobboldal talán legismertebb médiaszemélyisége, Rush Limbaugh 2003-ban millió dolláros jövedelmet veszített el, miután az ESPN sportcsatorna műsorában arra célzott, hogy a fekete irányítók intellektuálisan képtelenek a fehérekkel azonos teljesítményre. 2007-ben Mészöly Kálmánnak is bocsánatot kellett kérnie és lemondania az MLSZ-elnök tanácsadójának posztjáról, mert azt nyilatkozta a fekete légiósokról, hogy „épphogy lejöttek a fáról Afrikában és már hozzák is őket”. 

Az ismeretlen támadó szökésben van.