Az északír konfliktust lezáró nagypénteki egyezmény óta (1998. tavasza) viszonylag ritkán szerepelt a hírekben két, korábban gyakran emlegetett nyugat-belfasti utcanév: a protestáns lojalisták lakta Shankill Road, illetve a katolikus ír nacionalisták által benépesített Springfield Road. Szerda este viszont, a kiújult ulsteri erőszak hatodik napján a két hírhedt utca kereszteződésében randalírozók elkötöttek egy autóbuszt, majd molotov-koktélokkal dobálták meg. Végül - a drámai felvételek tanúsága - szerint felgyújtották azt.
Nem sokkal később a brit kormányfő Twitter üzenetben fejezte ki "mélységes aggodalmát" az eset kapcsán. Boris Johnson a két megosztott közösség több száz tagjának zavargása láttán különösen nyugtalanítónak nevezte a lakosságot és az üzleti életet védő helyi rendőrség, az autóbusz vezetője és egy sajtófotós elleni támadásokat. Hangsúlyozta, hogy a "nézeteltéréseket a párbeszéd, nem pedig az erőszak és bűncselekmények útján kell megoldani".
Ebben a szellemben csütörtök délelőtt előbb az autonóm északír kormány tartott rendkívüli ülést Belfastban, majd a húsvéti szünetről sebtében visszahívott nemzetgyűlés találkozott a válság okainak, de még inkább az abból kivezető út megbeszélésére. Brandon Lewis, a westminsteri kormány Észak-Írországért felelős minisztere délután csatlakozott a válságtanácskozáshoz. Ahogy erről Jonathan Roberts rendőrfőkapitány-helyettes tájékoztatta az északír vezetést, a jelek szerint a szerda esti eseményeket előzetesen kitervelték. A tapasztalt bajkeverők ezúttal fiatalokat, 13-14 éves kiskorúakat bátorítottak balhézásra.
A több északír városban kirobbant összetűzések során eddig 55 rendőr sérült meg. A különböző pártok eltérő magyarázatokkal szolgálnak arra, hogy miért tért vissza az erőszak az északír utcákra. A liberális és centrista Alliance Party vezetője, Naomi Long a BBC-nek nyilatkozva az Egyesült Királyság kormányát és a legnagyobb ulsteri pártot, a Demokratikus Unionistákat (DUP) hibáztatta, amiért nem beszéltek nyíltan az Európai Unió elhagyásának következményeiről és a kilépési megállapodás részét képező Északír Jegyzőkönyv követelményeiről, az Ír-tengeren átkelő árucikkeket érintő bizonyos ellenőrzésekről.
Megfigyelők egyetértenek abban, hogy a Brexit a zavargások egyik fő oka. Ahogy ezt Arlene Foster, a DUP vezetője, a tartományi kormány feje nyilatkozatai is megerősítik azt, hogy a protestánsok úgy érzik, azzal, hogy Észak-Írország része maradt az egységes piacnak, más elbánásban van része, mint a brit közösségeknek.
A rá jellemző bombasztikus kijelentések egyikeként fogható fel, hogy Boris Johnson a 2019-es megegyezés kapcsán megígérte, "csak a holttestén keresztül" kerülhet sor vámellenőrzésre Nagy-Britannia és Észak-Írország között. Miután a béke megőrzése érdekében az Ír-sziget két része között mindenki el akarja kerülni a fizikai valóságában létező határ helyreállítását, ezért az árucikkekhez tartozó papírokat még az északír kikötőkben kell ellenőrizni. Ezt a Jegyzőköny kisbetűs záradékai soha nem rejtették véka alá, de a Brüsszellel folytatott tárgyalásokat vezető Lord (David) Frost és a kormányfő elkente azt, így az átmeneti és úgynevezett átmeneti időszak elteltével a helyi üzleti életet sokként érte a bürokrácia mennyisége.
A koronahű polgárok további sérelme, hogy múlt héten az északír ügyészség úgy döntött, nem állítja bíróság elé a republikánus, ír egységpárti Sinn Fein 24 vezető politikusát, köztük a Michelle O'Neilly északír kormányfő-helyettest, akik a járványügyi korlátozásokat semmibe véve részt vettek az IRA egykori terroristákának, Bobby Storeynek a temetési menetében tavaly. Az unionista pártok válaszul sikertelenül követelték az északír rendőrség parancsnokának lemondását. A nacionalisták ugyanakkor azért mérgesek az unionistákra, mert azok ellenzik a Brexit utáni kereskedelem rendezését.
Az északír kormány vezetői nyilatkozatban ítélték el a "teljesen elfogadhatatlan rombolást és az erőszakos fenyegetéseket, függetlenül a közösségek aggodalmaitól". Hozzátették, "hogy ugyan számos kérdésben különböznek az álláspontjaik, a törvényt és rendet együttesen támogatják". A stormonti nemzetgyűlés indítványt fogadott el, melyben a "zavargások azonnali befejezésére szólított fel".
