A szigorú járványügyi korlátozások fokozatos enyhítéséről döntött a máltai kormány – jelentette be Robert Abela miniszterelnök. Hétfőtől újra kinyitnak az óvodák és az általános iskolák alsó tagozatai, és megint végeznek előre tervezett, nem életmentő műtéteket a központi Mater Dei kórházban. Ezután lépcsőzetesen munkába áll a többi oktatási intézmény is, jövő vasárnap pedig már ismét misézhetnek a templomokban. Április 26-tól nyithatnak a nem alapvető cikkeket árusító boltok. Az éttermek és bárok további intézkedésig zárva maradnak, egyelőre szünetel a versenysport is.
Júniustól viszont már külföldi turisták fogadására készül a félmillió lakosú földközi-tengeri szigetország, amelynek gazdasági húzóágazata az idegenforgalom. A vendéglátós lobbinak komoly a politikai befolyása, ami abból is látszik, hogy a kabinet újabb 20 millió eurós segélycsomaggal támogatja meg a pangó ágazatot. A kormányfő azt ígéri, nagyon óvatosan járnak el, mert „nincs itt az ideje hátradőlni”. Ha a kórházi ellátásra szorulók száma emelkedni kezdene, újfent szigorítanak. E kijelentés arra utal, hogy okultak a tavalyi hibából, amikor a Covid–19 első hulláma után meggondolatlanul, hirtelen oldották fel a tilalmakat.
Az utóbbi hetekben látványos javulást hozott a „lockdown light”, amelyet március 10-én rendeltek el, miután rekordokat döntött az új fertőzöttek és halottak száma. Egy hónapja napi átlagban 140 covidos beteget ápoltak a Mater Deiben, e hét elején már csak 41-et: ezzel gyakorlatilag a kora őszi szintre szorították vissza a járványt. Kedden hosszú idő óta először fordult elő, hogy a pandémiának nem volt újabb halálos áldozata az országban. A ragály tegnapig összesen 401 emberéletet követelt, ami egymillió lakosra vetítve 906 (összevetésül ugyanez a mutató Magyarországon csütörtökön 2352 volt).
Ám a tervezett iskolanyitás még tartogathat fordulatokat, mert a pedagógus-szakszervezet elsietettnek tartja a lépést. A tanárok zömét már beoltották, miután januárban – a karácsonyi szünet utáni iskolakezdéskor – kétnapos sztrájkkal elérték, hogy előre vegyék őket a sorban. Charmaine Gauci tiszti főorvos, a védekezés népszerű arca mindenesetre egyértelművé tette, hogy „az oktatás előbbre való a szórakozásnál”, így az iskolák működése is fontosabb, mint a vendéglátóhelyeké.
A kezdeti bizonytalanságok után egyre gördülékenyebben halad az oltás: a lakosság 32,8 százaléka már kapott legalább egy dózist, ami nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő teljesítmény. Az idősek és a krónikus betegek között értelemszerűen magasabb az arány. Máltán a Moderna, a Pfizer és az AstraZeneca vakcináját használják. Ez utóbbit elővigyázatosságból csak 55 év alattiaknak adják be, jóllehet, Chris Fearne egészségügyi miniszter szerint helyben nem tapasztalták, hogy vérrögképződést okozna.
Hamarosan, akár már április folyamán érkezhet az első szállítmány a Johnson & Johnson egyfázisú vakcinájából is, amelytől azt remélik, hogy tovább gyorsítja a tempót. Máltán nincs forgalomban orosz, kínai vagy más oltóanyag. A Mediterráneumban szokatlan szervezettség egyik tényezője lehet a hagyományosan fejlett egészségügyi infrastruktúra, amelyet még a XVI. században alapozott meg a fennhatósága alatt álló szigeten a Szent János lovagrend (nem véletlenül nevezték őket ispotályosoknak is).
Apropó, történelem. A Times of Malta napilap projekciója szerint két hónapon belül a teljes felnőtt lakosság minden tagja kap legalább egy oltást, ami jelentős eredmény lenne a közelgő nemzeti ünnep, a Sette Giugno tiszteletére (1919-ben ezen a napon, június 7-én lázadtak fel a máltaiak a brit gyarmati uralom ellen). Remélik, hogy Málta teljesíti az Európai Unió célját, vagyis a populáció legkésőbb a nyár végére eléri a nyájimmunitást. Felkészülnek a hatóságok arra is, hogy ha más országok „vakcinaútlevelet” kérnek, akkor kiállíthassák az okiratot a már beoltott máltaiaknak.
