Oxfordi tudósok által vizsgált 236 379 beteg egy harmadánál a kór diagnosztizálása után hat hónappal idegrendszeri tünetek jelentkeztek. A Covid-19-el kezeltek 17 százalékánál szorongás, 14 százalékánál hangulati változások voltak észlelhetők - olvasható a Lancet orvosi szaklapban megjelent tanulmányban. A kórházba kerültek esetében komolyabb tünetekkel kell számolni, de azoknál is tapasztalhatók utóhatások, akik otthon vészelték át a betegséget. „Az idegrendszeri utóhatások aránya a betegség lefolyásának súlyosságához mérten progresszíven emelkedett. A hospitalizált betegek 39 százalékánál jelentkeztek tünetek” – mondta Maxime Taquet, a tanulmány egyik társszerzője. Az eredmények azt mutatták, hogy az agyi és pszichiátriai rendellenességek sokkal gyakoribbak, mint az influenza vagy más légzőszervi betegségek után, még akkor is, ha a páciensek más kockázati tényezőknek is ki voltak téve.
A tudósok felmérésüket az USA-ban megbetegedettek elektronikus adatainak átvizsgálásával végezték. Kiderült, 44 százalékkal nagyobb az esélyét találták annak, hogy valaki idegrendszeri utóhatásokkal rendelkezett Covid-19 után, mint influenza esetében. 50 betegből egy szenvedett iszkémiától, vagyis attól, hogy egy vérrög az agyi ereikben elzárta az oxigén útját. Azonban nem minden agyi problémát növel a Covid-19, így nincs hatással a Parkinson-kórra és a Guillain-Barré-szindrómára (a perifériás idegek és ideggyökök ritka, autoimmun gyulladása, aminek következtében mind az érző funkciók, mind a váz- és simaizmok működése is károsodik). Pedig ezeket gyakran kötik vírusos fertőzésekhez. „A pszichológiai következmények sokkal enyhébbek, mint a súlyos idegrendszeri szövődmények. Utóbbiak a súlyos betegségen átesetteknél tapasztalhatók” - Masud Husain, egy másik társszerző szerint.
Paul Harrison, az Oxfordi Egyetem pszichiátria professzora, a kutatás vezetője szerint tanulmányuk hiányossága, hogy nem tudományos, hanem „rutin egészségügyi adatokon” alapszik, ami azt jelenti, nincsenek átvizsgálva, nincsenek feltüntetve a diagnózisok, így azok lehetnek pontatlanok is. Problémát jelenthet az is, hogy a betegek azért kerültek a vizsgálatok fókuszába, mert megkapták a Covid-19-et, ez más légzőszervi problémák után nem feltétlenül van így, ami ronthatja az arányok pontosságát.
Az Amerikai Orvosi Társaság Lapja is arról számolt be márciusban, hogy a kórházba került Covid-19-betegek körülbelül fele olyan betegség tüneteit mutatta a felépülés után, amilyennel nem rendelkezett megbetegedése előtt. Université Paris-Saclay orvoskutatói pedig négy hónappal a felépülésük után kerestek meg telefonon 478 betegeket, akik légzőszervi, gondolkodási és működési rendellenességekről számoltak be. A megkérdezettek 51 százaléka mondta azt, hogy legalább egy olyan tünete van, ami a betegség előtt nem létezett, például kimerültség, agyműködési problémák, ziláló légzés.
A betegek 15-47 százalékának van egynél több poszt-Covid tüneteA budapesti Szent Ferenc Kórházban jelenleg telt ház van a Covid-19 utáni rehabilitációs részlegen, miközben a múlt héten elindult az ambuláns rehabilitáció is, amit részint otthoni, részint nappali kórházas ellátás keretein belül végeznek, illetve fognak végezni – fogalmazott az InfoRádiónak Toldy-Schedel Emil főigazgató, aki szerint a mostani érintettek egyértelműen fiatalabb korosztályból kerülnek ki, mint korábban, és a tünetek is sokkal összetettebbek. A tünetegyüttes alapvetően hasonló: ízérzés- és szaglászavar, fulladás, száraz köhögés, a szívizom és a szív külső hártyájának a gyulladása, szívelégtelenség, különféle ízületi- és izomfájdalmak, illetve újonnan kialakult cukorbetegség és pszichés zavarok, köztük az alvászavar, demencia, valamint a gyerekeknél a tanulási zavar. Azoknál, akik otthon élték át a koronavírus-fertőzést, a tünetek gyakorta több héttel később jelentkeznek, kiváltképp a mentális tünetek, a depresszió. Eleinte „csupán” a betegek 10-15 százalékánál észlelték a poszt-Covid-szindrómát, jelenleg azonban ez inkább már 30 százalék körüli, sőt. Ennek részben az az oka, hogy a tünetek egy része később alakul ki, akár hónapokkal később, részben pedig, hogy egyre több állapotról tudni biztosan, hogy az a Covid-fertőzés egyfajta következménye. Így pedig – ahogyan a nemzetközi irodalomban is szerepel – a betegek 15-47 százalékának van egynél több poszt-Covid tünete, tünetegyüttese.
*
A koronavírus elsősorban a tüdőben okozhat károsodást, de szív-, érrendszeri és idegrendszeri szövődményeket is okozhat. Ezért az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet ajánlást készített, amelyben a szakembereknek, háziorvosoknak leírja, mely tünetekre kell odafigyelni, és azokkal hová kell irányítani a betegeket. Meg kell nézni, mi állhat a hátterében annak, ha valakinél a koronavírus-fertőzésből történt felgyógyulása után még 4-12 héttel is fennáll a krónikus fáradtság, a nehézlégzés vagy valamilyen idegrendszeri tünet (memóriazavar, alvászavar). Bogos Krisztina, az intézet igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy nem függ össze a betegség súlyossága a hosszan tartó szövődmények kialakulásával. Enyhe lefolyású fertőzést követően is lehetnek maradandó tünetei a betegeknek.
Felesleges állandóan törölgetni a kilincset, a Covid-19 túlnyomórészt a levegőben terjedA pandémia kezdetén még keveset lehetett tudni a járványt okozó vírusról, ezért eleinte azt javasolták, hogy mivel a COVID-19 cseppfertőzéssel terjed, és az apró részecskék rászállhatnak a különböző felületekre, mindent alaposan és rendszeresen fertőtlenítsünk, amihez hozzáérünk – a kilincseket, a hűtő fogantyúját, a bevásárlókocsi fülét. A felületi fertőzések vizsgálatának nehézsége miatt sok helyen máig ezek az ajánlások vannak érvényben. Az amerikai járványügyi hivatal (CDC) most változtatott ezeken az ajánlásokon: a szervezet a legfrissebb kutatási eredményekre hivatkozva azt állítja, a SARS-CoV-2 koronavírus túlnyomórészt cseppfertőzéssel vagy aeroszolokon keresztül, tehát a levegőben terjed, általában köhögés, tüsszentés vagy egymáshoz közeli beszélgetés útján, ezért olyan alacsony az esélye a felületi fertőzéseknek, hogy nyugodtan fel lehet hagyni a tárgyak állandó fertőtlenítésével - írja a Qubit.
Az elmúlt hónapokban több kutatás bizonyította, hogy a felületi fertőzésektől való kezdeti félelmet inkább a túlzott óvatosság fűtötte: annak az esélye, hogy valaki egy vírusrészecskéket tartalmazó felülethez érve, majd azzal a kézzel a légutak felé nyúlva megfertőződik, kevesebb mint 0,05 százalék, de aki betartja az ajánlott intézkedéseket (helyes maszkviselés, távolságtartás beszélgetés közben, alapos és rendszeres kézmosás), az ilyen úton gyakorlatilag nem tudja elkapni a fertőzést.
Egyetlen feljegyezett eset szól felületi fertőzésről, az is abszurd. 2020 áprilisára már kialakult egy kép arról, hogy milyen felületeken meddig marad életképes a koronavírus. A kísérleteket természetesen nem embereken végezték, laborban növesztett sejteket fertőztek meg különböző, SARS-CoV-2-vel szennyezett felületek közvetítésével. Kiderült, hogy a bankjegyeken 3 napig, a rozsdamentes acélon 6 napig, de a ruházaton legfeljebb néhány óráig marad meg a koronavírus, így megvolt az ok az állandó fertőtlenítésre. Emanuel Goldman, a New Jersey-i Rutgers Egyetem mikrobiológusa szerint azonban ezeknek a kísérleteknek gyakran semmi közük a valósághoz: olyan mennyiségű vírust használnak fel a mesterséges sejtek mesterséges nyállal való megfertőzéséhez, ami a való életben nem fordul elő, és a laborkörülmények sem tükrözik a vírusnak számos akadályt állító természetes közeget. Csak néhány olyan kutatás akadt, amelyben valódi környezetből (kórházi ágyakról, karanténként használt hotelszobákból) vett mintákkal dolgoztak. Az izraeli Assuta Ashdod Egyetemi Kórház kutatásában például a begyűjtött minták kevesebb mint fele tartalmazta a SARS-CoV-2 örökítőanyagát (RNS), de egyikkel sem sikerült sejteket megfertőzni.
A massachusettsi Tufts Egyetem környezetmérnökei tavaly április és június között heti rendszerességgel gyűjtöttek beltéri és kültéri mintákat különböző felületekről (kapucsengők, üzletek kilincsei, benzinkutak töltőpisztolyai), és azok alapján számították ki, mennyi annak az esélye, hogy valaki felületekről szedje össze a fertőzést. Mivel a mintáknak csak 8,3 százaléka tartalmazta a koronavírus RNS-ét, és azok hatása is gyengül idővel, az egyes felületek érintésének gyakoriságát figyelembe véve kevesebb mint 0,05 százalékos esélyt állapítottak meg a felületi fertőzésre – ami jóval kisebb a SARS-CoV-2 levegőn keresztül történő fertőzésének, valamint az influenza- vagy a calicivírusok felületi fertőzésének esélyénél is.
