A kormány április végéig dönt arról, mire kívánja költeni azt a – jelenlegi árfolyamon – csaknem 6000 milliárd forintot, amelyet az Európai Uniótól kap az ország a COVID okozta járvány és válság utáni időszakra a helyreállítási alap keretében – hangzott el az Új Egyenlőség legfrissebb podcastjában. Ami biztosnak tűnik, hogy az egyébként öt évre szánt csomag első kifizetése a nyár végén vagy legkésőbb az ősz elején megérkezhet Magyarországra, ha a Bizottság jóváhagyja a nemzeti tervet. Mivel a pénzek folyósítása időben „fejnehéz”, már első kifizetésként a teljes összeg 13 százalékát átutalja az EU, ez 780 milliárd forintot jelent. Ám könnyen elképzelhető, hogy 2022 elején újabb források érkeznek, tehát az áprilisra várható parlamenti választásig a teljes összeg 15-20 százaléka is befuthat – ráadásul mindez a hagyományos, hét éves uniós költségvetés forrásain felül értendő.
A magyar és a lengyel kormány ugyan tavaly év végén vétóval fenyegetett arra az esetre, ha a helyreállítási alap összegeit, illetve azok folyósítását a jogállamisági feltételekhez kötik, november-december környékén Orbánék már javában dolgoztak azon, hogyan fogják ezeket a pénzeket elkölteni. – Azaz volt egy jókora blöff ebben a fenyegetésben – fogalmazott Bíró-Nagy András politológus.
Nagyszabású közlekedésfejlesztés, vízgazdálkodás, zöld átállás, digitalizáció, egészségügyi fejlesztések, egyetemi projekt (utóbbinál nem véletlen, hogy a Fidesz épp most erőlteti az átalakítást) – a többi között ezek az elemek szerepelnek a magyar elképzelésekben. Rengeteg az infrastrukturális projekt, de nem véletlenül: vannak olyan elemei a csomagnak, amit nem lehet kihagyni. Az összes pénz 37 százalékát klímacélokra kell költeni, 20 százalékot pedig digitális átállásra. Ám ez csak a kijelölt keret, azt nehezen fogja átlátni az EU, hogy – a megszabott célok teljesítése esetén – a konkrét összegeket milyen módon és milyen érdekkörön keresztül költik el. Vagyis: szakpolitikai keretbe csomagolva elvben bármit el lehet majd adni. Brüsszel ugyan tett ajánlásokat például a csökkentett munkaidős foglalkoztatás (kurzarbeit) különböző formáinak alkalmazására vagy az álláskeresési járadék időtartamának növelésére, tehát az emberközpontú, szociálisan érzékeny válságkezelésre is, erősen kérdéses, hogy ezt a magyar kormány legalább részben megfogadja-e.
– Az európai szocialista, baloldali kormányok olyan elemeket is belevettek a tervek közé, mint például a „gondoskodást igénylő munkakörök” támogatása. Ennek mi egyelőre a közelében nem járunk – hangzott el a műsorban.
