Nem szokványos módon, a kormányalakításra felkért politikust mellőzve, egyedül jelentette be kedden délelőtt Reuven Rivlin izraeli államfő, hogy bár úgy érzi, egyik jelöltnek sincs esélye életképes kormánykoalíció összeállítására, de mivel a törvény kötelezi rá, a legtöbb ajánlást kapott személyt, a hivatalban lévő miniszterelnököt, Benjamin Netanjahut kéri fel kormányalakításra. Hozzátette, ha tudná, visszaadná a mandátumot a Kneszetnek, de „nincs más választásom, a törvény előírja, hogy választanom kell egy jelöltet”, fogalmazott az államfő.
Az ynet.com izraeli portál és a The Times of Israel beszámolói szerint élőben közvetített bejelentésében Rivlin jelezte, ez nem volt könnyű döntés számára etikai és erkölcsi szempontból sem, hiszen ismeri sokak álláspontját, miszerint az elnöknek nem szabad kormányalakítási megbízást adnia egy olyan jelöltnek, akivel szemben bűnügyi vádat emeltek. Ám a hatályos törvény és a Legfelsőbb Bíróság döntése szerint ez lehetséges, a döntést, ami megakadályozza egy vád alá helyezett jelölt kormányalakítását, a Kneszetnek kell meghoznia, tette hozzá. Rivlin hangsúlyozta, Netanjahunak valamivel nagyobb esélye van kormányt alakítani, ezért kénytelen neki adni a mandátumot.
A jelenlegi állás szerint azonban egyelőre Netanjahu esélyei is igen korlátozottak, hacsak az ötödik előrehozott választás réme nem kovácsolja össze újra a jobboldalt, nem lesz meg a kormányalakításhoz szükséges minimum 61 mandátuma. Mint ismert, a március 23-i, két éven belül negyedik előrehozott választás is patthelyzetet eredményezett, sem a Netanjahu leváltását célzó pártok, sem a mögötte álló vallásos-szélsőjobb tömb nem szerzett többséget, csak tűz-víz koalíciók és/vagy az arab pártok segítségével hozható össze stabil kormánytöbbség.
Rivlin elnök hétfőn tárgyalt a pártok képviselőivel és a legtöbb ajánlást a miniszterelnöki posztra Netanjahu kapta. Ő 52 képviselő támogatását szerezte meg – saját pártja, a Likud 30, a két ultraortodox párt, a Sasz 9 és a Jahadut Hatora 7 valamint a szélsőséges Vallásos Cionisták 6 mandátumát, azaz összesen 52-t. Jair Lapid 45 ajánlást szerzett, őt saját pártja, a Jes Atid mellett a Kék-Fehér, Jiszráel Beitenu, Munkapárt és Meretz támogatta. A Jamina saját elnökét, Naftali Bennettet ajánlotta, a két arab párt, az Egyesült Lista és a Ra’am, valamint a jobbközép Új Remény nem ajánlott senkit.
Az elnöki felkérést követően a Jamina azonnal tárgyalási készségét fejezte ki Netanjahu felé. Naftali Bennett, akinek az ellenzéki vezér Jair Lapid rotációs kormányzást ajánlott és azt is megígérte hétfőn, hogy elsőként töltheti be a miniszterelnöki tisztséget, azzal magyarázta Netanjahu támogatását, hogy Izraelnek stabil jobboldali kormányra van szüksége, ő pedig nem fogja feláldozni nacionalista jobboldali nézeteit, inkább nem lesz miniszterelnök. Rotációs kormányzás esetén nem csak a baloldali és centrumpártokkal, hanem legalább egyik arab formációval is együtt kellene működnie, ami a nemzeti vallásos politikus számára elképzelhetetlen.
Igaz, az Jamina 7 mandátumával is csupán 59 támogatója van Netanjahunak.
Ám az ötödik választástól való rettegés, valamint az arab pártokkal való kormányzati együttműködés rémképe további pálfordulásokat eredményezhet a Netanjahu leváltását célzó változásblokkban is. Netanjahu korábbi Likud-beli ellenfele és kihívója a pártelnöki tisztségért való versengésben, a tavaly év végén új pártot (Új Remény) alakító Gideon Szá’ár átbillentheti a mérleg nyelvét. Az Új Remény a Netanjahu leváltását akaró nem vallásos jobboldali szavazókat szerezte meg, ha Szá’ár visszatér egy Netanjahu vezette koalícióba saját és pártja politikai jövőjét kockáztatja, ám 6 mandátumával biztosíthatja a stabil kormányzást. Mégis jó esély van erre, az Új remény első körben senkit sem jelölt kormányfőnek. Hétvégi izraeli sajtóértesülések szerint Szá'ár nem zárkózott el egy Lapid vezette kormányban való részvételtől, de csak abban az esetben, ha annak tagja Bennett és a Jamina, mert Bennett nélkül "az csak egy baloldali kormány lenne". Netanjahu mellett azonban a szélsőjobbot kellene felvállalnia
