Magyarországon közel négymillióan használnak szilárd tüzelőt - hívja fel közleményében a figyelmet a Habitat for Humanity Magyarország. A gáz után ez a második legelterjedtebb fűtési mód. Minél szegényebb egy háztartás, annál valószínűbb, hogy szilárd tüzelőanyagot alkalmaz. A legalsó jövedelmű egymillió polgár 37 százaléka kizárólag, 15 százaléka pedig gázzal együtt használ fát. A kistelepülési háztartások 75 százalékában szilárd anyag ég. Ehhez képest, 2012 és 2020 között, míg a gáz a rezsicsökkentés révén 26 százalékkal olcsóbbá vált, addig a tűzifaár 52 százalékkal nőtt. Ez tehát a módosabbak ellenében pont a legszegényebbeket sújtja. Ráadásul a legutóbbi fűtési időszakban a koronavírus miatti jövedelemkiesés is őket sodorta a legnehezebb helyzetbe. Így sokan rosszabb minőségű, egészségkárosító anyagokat (például lignitet, hulladékot, lomokat) is kénytelenek tüzelni. De kivágás után még a fa is nedves, rosszul ég, ami az egész környéket kellemetlen szaggal teríti be. Kevesebb meleget ad, viszont jóval több füstöt és kátrányt bocsát a levegőbe. A fa száradása legalább egy, de olykor 2-3 évet is igényelhet. Ám már az is számít, ha tavasszal vesszük meg a télirevalót.
Az alacsony jövedelműek által használt régi vaskályhák, kandallók begyújtáskor gyorsan, nagy hőt adnak le, ám csak a levegőt forrósítják át.
Ám mivel e háztartásokra jellemző leginkább az energiaszegénység, számukra a korszerűsítés vagy a gázcsatlakozás is megfizethetetlen. Pedig a szakszerűen felfűtött, gyakran tonnás súlyú cserépkályhák a falakat és a környező tárgyakat is átmelegítik.
A nedves tűzifa, a szén, a lomok és egyéb hulladékok elégetése, a rossz hatékonyság és szokások mind rontják a levegőt. Az Unió statisztikai hivatala szerint a súlyosan egészségkárosító, 2,5 mikronos szállópor (PM 2,5) hazai kibocsátásának több mint négyötödéért a szilárd anyagok háztartási tüzelése felelős.
A civil szervezet szerint a fűtési idény vége jó alkalmat ad a szilárd tüzelés egészség- és környezetkárosító hatását csökkentő egyéni és központi intézkedésekre. Miközben érdemes időben gondoskodni a fűtőanyagról és a tárolásról, sürgető a hatékony tüzelőrendszer és légellátás kiépítése, illetve az energetikai felújítás is. Mivel erre a szilárd tüzelést használók többségének nincs pénze, a Habitat a legszegényebbeket elérő, központi épületenergetikai, kályhacsere-, valamint hatékonyabb tüzelőanyag-programokat sürget.
Ezekre megfelelő forrást nyújtanának az Unió 2021-2027-es költségvetésének operatív programjai, valamint a járványhelyzet miatt elkülönített Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz. Itt 40 milliárd euró a tét. Ehhez képest most Magyarországon az egyetlen központi segítség a Belügyminisztérium által az 5 ezer fő alatti települések számára biztosított, évi ötmilliárdos szociális tüzelőtámogatás. Sokszor azonban itt is nedves tűzifát, vagy épp a lehető legrosszabb minőségű és leginkább szennyező lignitet osztanak. A civil szervezet szerint ez a rendszer is átfogó megújításra érett.
A Habitat két oktatóvideót is közzétett a témában.
