Tele vannak a kórházak, az egészségügyi dolgozók agyonhajszoltak és a temetők már éjszakánként is működnek, hogy bírják az iramot. Az Orvosok Határok Nélkül szervezet brazil sürgősségi koordinátora Fabio Biolchini az ABC News összeállítása szerint azt mondta, a helyzet nagyon ijesztő. Ennek súlyosságát érzékeltetve jelezte, Brazília 27 államából 20-ban meghaladja a 100 százalékot az intenzívosztályok leterheltsége, miközben ezrek várnak szabad ágyra.
A Johns Hopkins Egyetem adatai szerint Brazília az Egyesült Államok után második helyen áll a fertőzöttségben, vasárnapig több mint 12,95 millió fertőzésről és 330 193 halálesetről érkeztek információk. A portál szerint ugyanakkor a pusztítással szemben a brazil kormány válasza a legjobb esetben is csak gyenge, rosszabb esetben pedig egyenesen veszélyes.
Jair Bolsonaro elnök korábban több alkalommal lebecsülte a koronavírust, azt 'kis megfázásként" jellemezte. Ám március 23-i beszédében már egy új megközelítést használt. Ebben az ún. P.1-mutánst (ez a brazil verzióként terjedt el a köznyelvben - a szerk.) tette felelőssé a járvány berobbanásáért. Ezt "aggodalomra okot adó változatnak" tekintik a szakemberek is, mivel képes azokat az embereket is újrafertőzni, akik esetleg valamilyen más mutáns okozta fertőzésből már kigyógyultak.
Ugyanakkor a brazíliai São Jose do Rio Preto Orvostudományi Kar professzora, Mauricio Nogueira - aki már közel két évtizede tanulmányozza a vírusmutánsok kialakulását - úgy véli, a kormányzatnak kellemes ezt mondani, hogy az új változat okozza a problémákat, mert ezzel leveszi magáról a felelősséget.
A hidroxi-klorokin történet
Itt kanyarodunk rá arra a szerre, amit eddig a malária kezelésére használtak. Ez a hidroxi-klorokin, amelyet Donald Trumphoz hasonlóan Bolsonaro is előszeretettel támogatott, mint a megelőzésben leghatékonyabb készítményt. Az már korábban kiderült, hogy a szer nem hatásos a Covid ellen, sőt, a gyógyszer növelheti a káros hatások kockázatát azok esetében, akik preventív módon szedik. Bár nincs hivatalos statisztika arról, hogy Brazíliában hány ember vesz hidroxi-klorokint és más nem bizonyított gyógyszereket a Covid-19 megelőzésére, Bruno Caramelli, kardiológus és a São Paulo Egyetem professzora szerint
Nogueira szerint amellett, hogy a készítmény hatástalan, különösen más gyógyszerekkel - például azitromicinnel kombinálva - mérgező lehet a szívre. A tömeges fogyasztás miatt már több májbetegségben szenvedőt lát az orvos.
"Ez hamis biztonságérzetet ad az embereknek" - hangsúlyozta a szakértő, majd nyomatékosította: csak az oltással lehet hatékonyan küzdeni a koronavírus ellen. Utóbbi Brazíliában még nem elterjedt: a World of Data adatai szerint az ország lakosságának csak kis hányada jutott hozzá a vakcinához - írja összefoglalójában az ABC News.
Ebben talán nagy szerepe lehet annak az elnöki felfogásnak, amely Bolsonaro egyik korábbi nyilatkozatában megmutatkozott. Az elnök szerint akár aligátorrá is változhat valaki a vakcina beadása után - ezzel a példával érzékeltette azon problémáját, miszerint a gyógyszergyártók nem vállalják felelősségüket a mellékhatások miatt.
