Egyre több ember van beoltva, és egyre többen szereznek természetes úton is védettséget a koronavírus ellen. Honnan fogjuk tudni, hogy kiben van és kiben nincs antitest?
Ezt nyilván megtehetjük – én magam is meg fogom nézni az otthoni teszttel, hogy az oltás után termelődött-e antitest bennem, mert nagyon érdekel. Bár tudni kell, hogy nem minden teszt megbízható, és a negatív eredmény nem jelenti feltétlenül azt, hogy nincs bennünk vírus-ellenes antitest. Fontos lenne standardizált laboratóriumi körülmények között bizonyos időközönként ellenőrizni a lakosság védettségét, és ezt mindenki számára ingyenesen elérhetővé kellene tenni. Ez a védettséget bizonyító „oltási igazolvány” hitelessége szempontjából is fontos lenne.
A gyógyszertárban megvehető gyorstesztek nem elegendőek?
Ezek nyilván nem olyan érzékenyek, mint a vírus-ellenes antitest-szint mérésére specializálódott szaklaboratóriumok tesztjei, de igen-nem válasz adására többnyire használhatóak. Fontosabb, mikor végezzük el a tesztet. Tudjuk, hogy a szervezet immunválasza a vírus ellen az első oltás után – vagy a fertőződést követően – nagyjából két héttel indul be és több hétig is eltart, mire teljessé válik. A vírust felismerő ellenanyagok közül először az IgM típusú antitestek jelennek meg a vérben, majd a második oltás után nagyjából egy héttel már kimutatható az immunológiai memóriára jellemző IgG. Bár nagyon fontos lenne, hogy minél több ember ellenanyag-válaszáról pontos képet kapjunk, a népesség akár csak egy kisebb csoportjának a szűrése is sok pénzt és laboratóriumi, valamint szervező munkát igénylő feladat. Talán nem véletlen, hogy Merkely Béla professzor tavaly elkezdett szűrésének a második tervezett szakasza már elmaradt. Ugyanakkor rengeteg kutatócsoport tanulmányozza az új koronavírus elleni immunválasz kialakulását és az immunológiai memória tartósságát is.
Mit mutatnak ezek a kutatások?
Mindenki azt szeretné tudni, mennyi ideig van hatása az oltásoknak, meddig van jelen a szervezetünkben a vírust semlegesítő IgG antitest. Az ellenanyagok mellett azonban nagyon fontos az úgynevezett sejtes immunválaszra jellemző memória ölősejtek jelenléte is, amelyek a vírussal fertőzött sejt elpusztítására képesek. Ezekről kevesebb szó esik, mivel otthon elvégezhető teszttel nem mutathatók ki, csak jelentősebb felszereltségű laboratóriumban vizsgálhatók. Erről a folyamatról egyébként az Akadémián csináltunk egy animációs kisfilmet, érdemes megnézni. A memória tartósságára utaló adatok egyelőre nyilvánvalóan csak 6-8 hónapos időtartamra vonatkozhatnak, mivel tavaly augusztusban adták be az első védőoltásokat. Lehet, hogy egy évig, lehet, hogy két évig vagy még tovább is védettek lesznek a beoltottak és a fertőzésen átesettek, de ezt csak kellő idő eltelte után lehet majd megmondani. Világszerte több tízezer embert vizsgálnak különböző kutatóhelyeken, mérik és követik az immunológiai paraméterek változását, és egyre több tudományos közlemény jelenik meg az eredményekről, a tapasztalatokról. Ezekből kiderül, hogy nem egyformán reagálunk az oltásra, ahogyan a fertőzésre sem, de ez nem csak ennél a vírusnál van így. Az ELTE Immunológiai Tanszékén nemrég az egyik fiatal kutató megvizsgálta közel száz egészséges felnőtt ellenanyag-szintjét elsősorban olyan kórokozók esetében, amelyek ellen kötelező a gyermekkorban a védőoltás, és jelentős eltéréseket talált. Magas IgG-szintet mért például a rózsahimlő és a diftéria esetében, közepes szintet a mumpsz és a kanyaró esetében, míg nagyon alacsony ellenanyag-szintet a szamárköhögés kórokozója ellen. Jó hír, hogy a kutatási eredmények szerint az új koronavírussal való fertőzés esetében a kialakuló memória ölősejtek révén az immunrendszer akkor is emlékszik a vírusra, ha az ellenanyag-szint csökken a szervezetben.
Tehát, aki most az oltás után azt az eredményt kapja teszteléskor, hogy nincs ellenanyag a szervezetében, az se aggódjon?
Ismert az irodalomból olyan eset, amikor ellenanyag-válasz egyáltalán nem alakult ki valakiben, de a sejtes immunitás igen, és az erős védelmet biztosít. De ez azért a ritka esetek közé tartozik, az antitestek kialakulása szinte minden esetben jellemző.
Néhány hetes hír, hogy az Egyesült Arab Emirségek egészségügyi hatósága épp azért rendelte el a kínai vakcina harmadik adagjának beadását, mert sokakban nem alakult ki semmilyen immunválasz az első két oltás után.
Valóban ott adtak harmadik oltást is, mivel azt figyelték meg, hogy egyesekben csak gyenge immunválasz alakult ki két adag után. Ez azonban – a hírek szerint – nem volt tömeges. Sajnos az oltások eredményét tudományos módszerekkel elemző publikáció a kínai vakcinákkal kapcsolatban eddig még nem jelent meg.
A kínai vakcina tesztelése még nem zárult le, amikor oltani kezdtek vele. Ez jelenthet bármiféle problémát?
Nagyon remélem, hogy nem, de valóban fontos lenne a 3. klinikai fázis eredményeinek ismerete. A hírek alapján úgy tűnik, hogy a kínai cég nem akar betörni a nyugati piacra, inkább Afrika és Ázsia meghódítására törekszik, ezért feltehetően nem is céljuk a vakcináik engedélyeztetése az Európai Gyógyszerügynökségnél. Ugyanakkor tudjuk, hogy milyen súlyos tünetekkel járhat a betegség, és gyakran azt látjuk, hogy kiszámíthatatlan, mi történik azzal, aki megfertőződik. Mindez megelőzhető bármelyik védőoltással, a kínaival is.
Ma már tudjuk, hogy aki be van oltva, az nem betegszik meg súlyosan, mégis szaporodhat benne a vírus. Csak nehéz belátni, hogy miért.
A most elérhető védőoltásokkal a szervezetünk – így a leginkább veszélyeztetett tüdő – védelmet szerez, és nem betegszünk meg, de ez a külvilággal közvetlenül érintkező felső légutak nyálkahártyával borított felületére nem terjed ki. A koronavírus pedig a szájon és orron át bejutva fertőz, így a „fertőzés kapujának” a védelmét más típusú, jelenleg fejlesztés alatt álló vakcinák biztosíthatják majd, amelyeket várhatóan spray formájában kell alkalmazni.
Párhuzamosan kell majd oltani, meg ezt is használni?
Ha sikerül kifejleszteni egy hatékony vírus-ellenes sprayt, elképzelhető, hogy az önmagában is elegendő lesz. Ugyanis, ha megakadályozzuk, hogy a vírus elszaporodjon a felső légutakban és onnan lejjebb jusson és megfertőzze a tüdőt, akkor nincs szükség további védelemre.
Miért nem tudjuk megmondani, hogy ki van nagy veszélyben, kit kellene a legszigorúbb karanténba helyezni?
Azt, hogy egyes kórokozók kiket fertőznek egy egyébként egészséges populációban, és kit milyen mértékben betegítenek meg, nem tudjuk előre megmondani, ez sok tényezőtől függ. Bizonyosan számít, hogy milyen mennyiségű vírussal fertőződünk meg, de számít az is, hogy mennyire vagyunk egészségesek a fertőzés idején, és persze fontos szerepet játszanak az immunrendszer működését biztosító gének is. Ez utóbbit tekintve eltérések vannak közöttünk, ami jelentősen befolyásolja azt, hogy miként reagál az immunrendszerünk. Van, aki tünet nélkül átesik a fertőzésen, míg mások súlyosan megbetegszenek, és ebben biztosan szerepe van az immunológiai háttérnek. Bár más jellegű immunválaszról van szó, hasonlatként említhető az allergia esete. Tudjuk, hogy az allergiára való hajlam öröklődik, de egy családon belül mégsem lesz minden gyermek allergiás, holott hasonló környezetben élnek, hasonló módon táplálkoznak. Tehát többnyire ugyanolyan mennyiségű és jellegű allergénnel (vagyis antigénnel) találkoznak, mégis, az egyikben kialakul az immunrendszer túlzott reakciója, a másikban nem, és ennek nyilván erős genetikai alapja is van. A vírusfertőzésre adott eltérő válaszok is magyarázhatók az eltérő genetikai háttérrel, aminek következtében az egyes emberek immunrendszere nem egyformán működik.
Mit gondol, jöhet negyedik hullám vagy már mehetünk nyaralni, ahogy a miniszterelnök mondja?
Azt gondolom, hogy idén még nem tervezhetünk teljesen felszabadultan nyaralást. A tavalyi állapotokon alapuló számítások szerint a nyájimmunitás eléréséhez nagyjából a lakosság 60-65 százalékát kellene beoltani. Sajnos azonban az újonnan felbukkanó mutánsok – így elsősorban a gyorsan terjedő brit variáció – miatt viszont ennél jóval nagyobb védettségi arányt, legalább 85-90 százalékot kell elérni, amibe persze beletartoznak a fertőzés útján védetté váltak is. Ez sem kivételes helyzet ugyanakkor, a kanyaró ennél is jobban fertőz, az ellen csak a majdnem 100 százalékos átoltottság jelent biztonságot, különben kitör a járvány. Ez történt nemrég Ukrajnában és Romániában. Versenyfutás van tehát a népesség számára védelmet biztosító, kellő szintű átoltottság elérése és a vírus terjedésének sebessége között. Az ideális az lenne, ha rövid időn belül mindenki be lenne oltva, de ez már csak azért sem lehetséges, mert vannak olyan betegségek, amelyek esetén nem lehet oltani. Ráadásul a lakosság közel 20 százalékát kitevő gyerekek oltását a hírek szerint leghamarabb ősszel lehet majd elkezdeni. Azt is látni kell, hogy ha májusban kezdődik a fiatalok beoltása, akkor a második oltásuk után az ő védettségük leghamarabb a nyár közepére alakul ki. Véleményem szerint tehát hosszabb távú védelemre kell berendezkednünk, vagyis várhatóan az év végéig maszkot kell hordani, távolságot kell tartani és gyakran kell kezet mosni.
