Mol – Új Európa néven új, közös alapítványt hoz létre az állam és a Mol – derül ki az olajcég közleményéből, valamint a parlament elé tegnap benyújtott kormányjavaslatból.
A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jegyezte irat nem sok szót fecsérel az alapítvány céljaira, működési kereteire, vezetőire. A lépés érzékelhetően lényegi eleme inkább, hogy a magyar állam mint társalapító a szervezet rendelkezésére bocsátja az – eddigi két hasonló „kialapítványozás” után még megmaradt – összes Mol-papírját. Ez 42,98 millió darab részvény, ami az olajcég alaptőkéjének 5,24 százaléka. A csomag összértéke a tegnapi tőzsdei árfolyamon közel 94 milliárd forint. A tervezet szerint a vagyonátadás ingyenes, sőt a kabinet rögtön át is adja az alapítói jogokat a majdani kuratóriumnak. A kormány e törvény keretén belül csak annyit vár el az új szerveződéstől, hogy az „értékteremtő”, „társadalmilag hasznos”, „közérdekű közfeladatot” lásson el. Ehhez képest részletesen nyomatékosítják, hogy a kuratórium gazdálkodhat a részvények után járó osztalékkal. Ennek várható mértéke – ha a Mol fizet a tulajdonosainak - évente általában milliárdos-tízmilliárdos nagyságrend.
A szervezeti forma rafinált, „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány”. Ez pont az a típus, amelynek „függetlensége” érdekében tavaly év végén kilencedik alkalommal is módosították az Alaptörvényt. Eszerint az ilyen alapítványok legfontosabb jellemzői – így például a kuratórium összetétele – csak kétharmaddal módosítható. Magyarán az Orbán-kormány az Alaptörvényt is átírta azért, hogy saját maga és utódja hivatalos csatornákon keresztül a lehető legkevésbé szólhasson bele eme, hatalmas közvagyonnal kistafírozott, ám az alapítványi működés mögé búvó szervezetek életébe. Az Orbán-kormány az eddigi, hasonló közpénzkiszervezések kapcsán is előszeretettel hangsúlyozta, hogy az alapítványok immár teljességgel függetlenek tőle, azokra ráhatása nincs. Olyannyira, hogy a céges közgyűléseken is önálló, államfüggetlen részvényesként szavazhatnak, miközben a kuratóriumokban lényegében csak állami és molos tisztségviselők, illetve hozzájuk kötődő személyiségek ülnek. A módszer elemzők szerint az ilyen testületekbe ültetett kurzusközeli káderek, illeve az általuk kezelt, közpénz-jellegüket elvesztő vagyonok kormányváltás utáni túlélését hivatott biztosítani.
A Mol a magyar államhoz hasonlóan 42,98 millió darab saját részvénnyel járul hozzá az alapítványhoz – derül ki az olajcég közleményéből. A Mol célja az alapítvánnyal eddigi „társadalmi felelősségvállalása”, illetve „támogatási feladatai” hatékony megújítása és kibővítése. Így kiemelten segítenék a sportot, a kultúrát, az egészségügyet, a környezetvédelmet, az egyének boldogulását és a közösségek gyarapodását. „Rendkívül széleskörű és átfogó” támogatási rendszert hoznának létre a tehetséggondozás, a környezetvédelem, a nemzetközi kapcsolatok ápolása, a nevelés-oktatás, a kutatás, valamint a karitatív, kulturális és sporttevékenység támogatása érdekében.
Szavaik szerint az olajcég – például a Mol Alapítványon keresztül - eddig is milliárdokkal segítette a sportolókat, művészeket, a hátrányos helyzetű csoportokat, a helyi közösségeket, illetve a „térségi közérdekű célokat”. Tavaly 2,2 milliárdot adományoztak szociális, kulturális, oktatási és környezetvédelmi ügyekre, Magyarország mellett Szlovákiában, Horvátországban, Romániában és Csehországban. A Mol Alapítvány pályázatokon keresztül több mint százmilliót fordított gyermekegészségügyre, fiatal sportolók, művészek és tanárok megsegítésére. Emellett 2014-2017 között a Kösz!, 2018-tól pedig a Helyi Érték Program keretében a helyi közösségekre és az önkéntességre is figyelmet fordítottak. Az új alapítvány támogatásai e feladatok jelentős része mellett kiterjednének más oktatási, tudományos, művészeti és fejlesztési programokra is. A Mol várakozásai szerint az alapítvány a törvény elfogadása esetén az év második-harmadik negyedében jöhet létre.
Az államfüggetlen államtitkár és társaiA magyar kormány tavaly több lépésben 10-10 százaléknyi Mol- és Richter-részvényt adott át – a mostani esethez hasonlóan ingyenesen – a Budapesti Corvinus Egyetemet működtető Maecenas Universitatis Corvini Alapítványnak, illetve a
magát „tehetséggondozó
műhelyként” bemutató
Mathias Corvinus Collegium hasonló nevű
alapítványának. Csak e négy részvénypakett összértéke tegnapi árfolyamon hétszázmilliárd forint. A két szervezet törvényi besorolása „közérdekű vagyonkezelő alapítvány”. Ellenőrzésüket a kormány szintén résmentesen átadta az irányító kuratóriumoknak. Az összefonódásokra jellemző, hogy a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány elnöke Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója, a Mathias Corvinus Collegium kuratóriumát pedig Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára vezeti – természetesen az államtól anyagában függetlenül. De a testületek tagsága is kizárólag állam-, Fidesz- és Mol-kötődésű üzletemberekből áll. A Mol – Új Európa Alapítvánnyal együtt tehát már az ezermilliárdot közelíti az a vagyonérték, amit az Orbán-kormány csak a köz Mol- és Richter-vagyonából saját embereinek adott át „jótékony” hasznosításra. Mint emlékezetes, az Orbán-kormány 2011-ben ötszázmilliárd forint közpénzt
fizetett az orosz Szurgutnyeftyegáznak a Mol 21 százalékáért.
Százmilliárdjaink kerülnek NER-közelbeA mostani lépéssel a 2022-ben alakuló új kormány minden, az olajcég feletti ellenőrzési lehetőségét elveszti, ami így fideszes kötődésű NER-alapítványok kezében marad. A kormány két év alatt gyakorlatilag úgy „magánosította” el a Mol 25 százalékát, hogy azért egy fillért nem kért. Vagyis az államot és az adófizetőket voltaképp több száz milliárdos kár érte. A másik oldalon NER-közeli alapítványok több százmilliárdnyi vagyon kaptak úgy, hogy azért nem tettek semmit. Mindezt a kormánypárti többség rendre törvények alkotásával „papírozta le”. A jövőben három, gyakorlatilag Mol-vezetők és más fideszes oligarchák által irányított alapítvány ellenőrzi a Mol 30 százalékát úgy, hogy ennek 25 százaléka állami tulajdon volt, amiről az Orbán-kormány ingyen mondott le. Egy politikai váltás esetén az új kabinetnek semmilyen befolyása nem marad a Molra, ellenben annak hasznáról-értékesítésről a jelenlegi kormányhoz, pontosabban a miniszterelnökhöz hű vezetők döntenek.
A Mol reggel azzal a bejelentéssel lepte meg a piacokat, hogy közfeladatot ellátó alapítványt hoz létre az állammal karöltve – írja elemzésében az Erste. Ezzel együtt tehát három alapítvány egyenként 10-10 százalékot tudhat magáénak a Molból. Egy felvásárlási szándék esetén ez a 30 százalék nem kerülhető meg. Így ha netán valaki korábban kételkedett volna az olajcég felvásárolhatatlanságában, most megnyugodhat, mert azt még nehezebb lesz megtenni – olvasható az Erste elemzésben. Papp Zsolt
Így "hatékonyabb" és "korszerűbb"A közösségi célok hatékonyabb elérése, a sokféle és gyorsan változó közfeladat korszerű ellátása érdekében közérdekű vagyonkezelő alapítványok jöhetnek létre – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A kormány sarkalatos törvényjavaslatban kéri az Országgyűlés egyetértését az új jogintézmény kialakításához. A csomag a felsőoktatási intézmények fenntartói mellett további öt alapítvány létrehozását kezdeményezi. Ezek főként kulturális, képzési, kutatási és tehetséggondozási feladatokat vállalhatnának át az államtól – írják, utalva az Alaptörvény kilencedik módosítására. A közérdekű vagyonkezelő alapítványok a mindenkori kormányzattól szervezeti, vagyoni és működési szempontból is függetlenül működnek majd – fűzték hozzá. Ehhez egységes átminősítési törvényt és legalább 600 millió forintos vagyonrendelést javasolnak a számukra, illetve bírósági bejegyzés is szükséges. Az alapítványok sem a közfeladat ellátásával, sem a közérdekű cél megvalósításával nem hagyhatnak fel - hangsúlyozzák. A Hauszmann Alapítvány főként Hauszmann Alajos életművének, építészeti és kulturális hagyatékának gondozásával, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány a vagyonkezelésében lévő mező- és erdőgazdasági földek megőrzésével, átörökítésével, az agrárképzés feltételeinek javításával foglalkozna, a Magyar Kultúráért Alapítvány nevelési, oktatási, kulturális tevékenységeket állna, a Makovecz Campus Alapítvány révén a névadó által tervezett piliscsabai campus épületei a jövőben is a magyar kulturális és szellemi élet javára szolgálhatnak, a Mol - Új Európa Alapítvány pedig a sport, a művészet és a tudomány területén kiemelkedő gyermekek, fiatalok tehetségének kiteljesítését könnyítené meg, gazdaságfejlesztési programokat, környezet- és klímavédelmi, fenntarthatósági tevékenységeket, valamint kutatásokat segítene elő – írja az ITM.
