A sajtótörvény módosítására szólította fel Magyarországot az Európa Tanács emberi jogi biztosa. Mijatovics a memorandumban azt sürgeti, hogy bontsák több részre a Médiatanácsot, illetve hatóságot, mert megrendítette a sajtó sokszínűségét, illetve a szólásszabadságot, hogy a felügyelet politikai befolyás alatt áll, illetve eltorzítja a piacot, hogy az állam erővel beleavatkozik.
Ennélfogva szavatolni kell a Médiatanács függetlenségét, a testületben helyet kell kapnia az összes politikai és társadalmi csoportnak. Hangsúlyozta a közlemény, hogy ezeket a lépéseket még a jövő évi választások előtt meg kell tenni. Magyar hivatalos részről a válasz az, hogy a vélemény elfogult, azon kívül nem a tényeken alapul.
Megfigyelők szerint azonban Magyarországon immár nincsen független sajtó. Pár hete vesztette el sugárzási engedélyét a Klubrádió, miközben a Fidesz-közeli KESMA csaknem 500 szerkesztőséget gyűrt be maga alá.
A munkaerőhiány ellenére egymás sarkát tapossák le Debrecenben a nyugati befektetők. Vannak másfajta nehézségek is, ám az akadályokat az állam nagyvonalú támogatásokkal igyekszik ellensúlyozni. A legnagyobb folyamatban lévő építkezést a BMW üzeme jelenti: 500 hektárt foglal el és ott legkésőbb 2025-ben évente 1500 elektromos autót kívánnak előállítani. Ekkora szabad terület egyáltalán nincs München környékén. Viszont a Kelet-Magyarországon letelepedett cégek körében nyugtalanságot kelt, hogy a létesítményben akár 5 ezren is dolgozhatnak majd.
Ennyi szabad képzett szakember ugyanis messze nincs a környéken. Ezért sok vállalat saját maga képzi az utánpótlást. A BMW is együtt akar működni több iskolával. Azok közül egyre több a helyi gazdasági tényezők igényeinek alakítja át az oktatást. És akkor még ott van a nagyvonalú kormányzati szubvenció, illetve a jelentős adókedvezmény. A kabinet akár a beruházási költségek felét hajlandó megtéríteni. De a várossal együtt beszáll az infrastruktúra kiépítésébe is, részben EU-s pénzből persze – mondja Richter Sándor, a bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézettől.
Magyarország a külföldi befektetések révén konzervatív, a középrétegekre épülő társadalmat kíván létrehozni. Debrecenben is tetten érhető a politikai szándék, mivel a település a Fidesz egyik bástyájának számít, így kiemelkedő támogatást kap, szemben azokkal a városokkal, amelyek az ellenzék kezére kerültek. A terv az, hogy a Hajdúság központja az évtized végéig erős gazdasági centrummá váljon. Csak éppen ehhez sok munkáskéz kellene.
De a helyiek azt is kérdezik, hol fog lakni az a rengeteg ember, aki ezután költözik be, és hová járnak majd a gyerekeik iskolába. Az ugyanakkor nem kétséges, hogy óhatatlanul hatalmas torlódás lesz a vége, ha a dolgozók nap mint nap el akarnak majd jutni a város melletti ipari parkba, majd onnan haza. Az utak ugyanis keskenyek és a tömegközlekedés nem túl fejlett.
Le Monde
A lap európai körképe azt írja, hogy idáig egyedül Magyarország oltja be az embereket Szputnyik V-vel, mert nem várta be az uniós gyógyszerhatóság döntését. A vizsgálat nem egészen 4 hete kezdődött, ám úgy tudni, hogy igen nehézkesen halad, mert az oroszok nem mindig adják át időben a kért adatokat. A magyar kormány idáig 2 millió adagot rendelt, ebből Moszkva 550 ezret szállított le. A vételár 20 millió dollár.
De a fogadás némi késedelmet szenvedett, mivel Orbán Viktor közben vett a Sinopharmtól is, amivel szintén megkerülte az EU-t. Mindenesetre az országban már a népesség 21,6 %-a megkapta az oltóanyag legalább első adagját, és ez rekord az unión belül. Még akkor is, ha ez a ’mindent-bele’ politika egyelőre nem befolyásolja a járvány áldozatainak számát, az meghaladja a napi 200 főt.
A Biontech alapítója és egyben igazgatója elengedhetetlennek tartja, hogy a nyáron újabb zárlatot rendeljenek el, hacsak addig nem csökken az új megbetegedések száma. Ugur Sahin, akinek cége magyar szakemberekkel közösen fejlesztette ki a vírus elleni szert, hozzáfűzte ugyanakkor, hogy ha jól megy az oltás, akkor a nyár végén visszatérhet a normális állapotokhoz a világ.
De mint mondta, előbb meg kell várni, miként hat a kórokozó terjedésére a melegebb idő. Jelenleg azonban annyira súlyos a helyzet, hogy aligha lehet halogatni a további szigorítást. Azok feloldásáról pedig csak akkor lehet szó, ha időben megérkeznek a vakcinákból az ígért mennyiségek és azokat folyamatosan adják be a lakosságnak. Ez esetben a következő télen nem lesz szükség újabb tilalmakra. De hogy miként alakul valójában, azt várhatóan csak május végétől lehet megjósolni.
Arról is beszélt, hogy ami van oltóanyag, azt haladéktalanul fel kell használni, bízva abban, hogy érkezik utánpótlás. Nem szabad tartalékolni a második oltásra. Ő maga arra számít, hogy nem lesz gond a szállításokkal.
Három uniós ország diplomatái is arról számoltak be, hogy az osztrák kancellár próbálja zsarolni az uniót, mert ily módon akar többletvakcinához jutni. Kurz azzal fenyegetőzik, hogy ellenkező esetben megvétózza 100 millió adag oltószer lehívását. Brüsszelben a válasz az, hogy egyrészt ezt jogi okokból nem teheti meg, másrészt pedig más országok sokkal rosszabb helyzetben vannak, tehát nekik kell segíteni.
A tét konkrétan az a 10 milliós szállítmány, amely a Pfizer/Biontechtől jön a következő negyedévben. Ezt osztaná el a Bizottság soron kívül a rászorultságtól függően. Ám pl. a bolgár, a lett és a horvát kormány is nagy bajba kerülhet, ha nem kezelik őket kiemelten.
Bécs váratlan húzása nagy felháborodást keltett. Egy névtelen forrás úgy nyilatkozott: a szolidaritás Ausztria számára láthatólag egyirányú utca, ezért rajta kívül senki más nem számít. Osztrák hivatalos körök egyébként nem cáfolták a fenyegetés tényét. Ugyanakkor vannak olyan vélemények, hogy Kurz a végén csak elérheti a célját, mert az európai vezetők semmiképpen sem szeretnének elhúzódó harcba bonyolódni. Ám megfigyelők azt is jelzik, hogy a kancellár igazából csupán a figyelmet akarja elterelni, mert országa nem vette át a teljes mennyiséget, amelyet az EU előirányzott számára.
Ausztria bejelentette, hogy egymillió adag vakcina megvásárlásáról tárgyal Oroszországgal, noha a szert még nem hagyta jóvá az Európai Gyógyszerügynökség. A kancellár úgy nyilatkozott, hogy nem geopolitikai szempontokat kell mérlegelni, egyedül az számít, hogy a szer hatékony és biztonságos legyen. Ezúttal azonban nem ismételte meg, hogy a Szputnyik V-t csak akkor adják be a lakosságnak, ha arra már rábólintott az illetéke uniós hatóság. Kurzot az ellenzék támadja, mert nem használta ki teljesen az EU-tól kapott kontingenst.
