Miközben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál (NFSZ) harmadik hónapja megint folyamatosan emelkedik és ismét 300 ezer felett jár a regisztrált álláskeresők száma, addig a KSH kedden azt közölte: januárhoz képest 25 ezerrel kevesebb lett a munkanélküli februárban. Felmérésük során mindössze 213 ezer munkanélkülit találtak. Igaz, ez tavaly februárhoz képest még mindig 46 ezerrel több munkanélkülit, és 1 százalékkal magasabb, 4,5 százalékos munkanélküliségi rátát jelent.
E javulást tükröző munkaerőpiaci adatoknak nemcsak az NFSZ adminisztratív számai, hanem a KSH által szintén kedden közölt foglalkoztatottsági adatok is némiképp ellentmondanak. Eszerint ugyanis februárban 4,55 millióan dolgoztak, és csupán 14 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma januárhoz képest. Vagyis szinte feleannyival, mint amennyivel a munkanélküliek kevesebben lettek. Az ellentmondás oka, hogy a KSH módszertani okokból nem feltétlenül a munkanélküliek közé sorolja azokat, éppen munka nélkül maradtak. Ha valaki az elmúlt hetekben például a vírushelyzet miatt nem is keresett munkát, akkor a hivatalos statisztikában jó eséllyel az inaktívak táborát gyarapítja. A KSH módszertana szerint ugyanis - a tanulók, a nyugdíjasok és a háztartásbeliek mellett - a gazdaságilag nem aktívak közé tartoznak az úgynevezett passzív munkanélküliek is, akik szeretnének ugyan dolgozni, de kedvezőtlennek ítélve esélyeiket, nem keresnek aktívan munkát. Számuk változásáról azonban a gyorsjelentés ezúttal nem tesz említést. Az mindenesetre a közölt adatokból is látszik, hogy a pandémia gazdasági következményeként idén februárban 104 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint egy évvel korábban, a koronavírus megjelenése előtt.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint komoly meglepetést okozott a munkanélküliségi ráta KSH által közölt februári csökkenése. Különösen annak fényében, hogy az NFSZ adatsora februárban az előző hónaphoz képest 1,2 százalékos, vagyis több mint 3500 fős növekedést mutatott a nyilvántartott álláskeresők létszámában. A háttérben alighanem az aktívak számának csökkenése áll, ami az elmúlt hónapokban éppen februárban lehetett a legjelentősebb. A foglalkoztatottak december-februári hónapokban mért átlagos számánál legutóbb az első hullám végén, az április-júniusi időszakban volt alacsonyabb a gazdaságilag aktívak száma – mutatott rá az elemző. Így szerinte a munkanélküliségi ráta alapvetően a munkaerőpiacról kivonulók miatt mutathatott javulást februárban. Arra is felhívta a figyelmet: könnyen lehet, hogy a márciusi zárások következtében ismét emelkedik majd a munkanélküliségi ráta, illetve tovább csökken a munkaerőpiaci aktívitás.
Múlt héten megjelent Inflációs jelentésében a Magyar Nemzeti Bank is azt vetítette előre, hogy a járvány újabb hullámai miatt az idei első negyedévre várt mélypontig 35-70 ezer munkahely szűnhet meg a tavalyi harmadik negyedévhez képest, a munkanélküliségi ráta pedig 4,6 – 5,4 százalékig emelkedhet. A jegybank elemzői úgy vélik: a gazdaság újraindításával összhangban a második negyedévtől a munkanélküliségi ráta csökkenésnek indul, a 2022-es év folyamán pedig 4 százalék alá süllyed.
Arra is rámutattak, hogy a vállalatok a bérekben késleltetve alkalmazkodnak a megváltozott gazdasági helyzethez, így az idén az előző évekhez képest lassabb bérdinamikára lehet számítani. A minimálbér és a garantált bérminimum - elmaradva a korábbi évek mértékétől - 4 százalékkal emelkedett februárban, ami szintén a mérsékeltebb bérdinamika irányába hat – emlékeztettek. Az MNB prognózisa szerint így 2021-ben az éves bérnövekedés 5,2 - 6,2 százalékra lassul a versenyszférában.
