2,5 millió ember halt meg a koronavírus okozta fertőzés következtében a World Obesity Federation (WOF) 2021. február végi adatai szerint. Csaknem 90 százalékuk, azaz 2,2 millió ember olyan országokban, ahol népességi probléma a túlsúly. A szervezet jelentése szerint az elhízás önálló betegség, és mint ilyen, a túlsúlyos embereknek a teszteléseknél és az oltásoknál is elsőbbséget kellene élvezniük – írta az Orvostovábbképző Szemle Online.
„A túlsúly szignifikánsan jelzi a koronavírus okozta fertőzés során keletkező komplikációkat, többek között a kórházi elhelyezés, az intenzív ápolás és a gépi lélegeztetés szükségességét” – olvasható a WOF beszámolójában. Hozzátették, hogy az olyan államokban, amelyekben a lakosság legalább fele nem túlsúlyos, azaz a BMI-indexe nem éri el a 25 kg/m² értéket, például Vietnámban, a Covid-19 halálozás töredéke, körülbelül tizede a túlnyomórészt elhízással küzdő nemzetekéhez képest.
Más vizsgálatok is megerősítették, hogy túlsúly az egyéb tényezőktől függetlenül szignifikánsan jelzi a beavatkozás szükségességét. Az Egyesült Királyságban például a koronavírusos, kórházban ápolt betegek 36 százalékára a fizikai aktivitás hiánya és a nagyobb testsúly volt jellemző, és nagyjából a kritikus állapotba kerülők háromnegyede is túlsúlyos vagy elhízott. Az Egyesült Királyságban az obesitas aránya a 2016-os 27,8 százalékról 2025-re el fogja érni a 35 százalék fölötti értéket, ami óriási emberi és pénzügyi terheket ró a társadalomra.
A WOF szerint sürgős politikai és kollektív beavatkozásra van szükség. Az elhízás egy olyan betegség, amellyel a gyakorisága és közegészségügyi hatásai ellenére sem foglalkozunk kellő intenzitással, pedig járványként terjed a fejlődő gazdaságokban. Nemcsak a koronavírus okozta betegség lefolyását és kimenetelét rontja, hanem számos egyéb légúti vírusbetegség is súlyosabb következményekkel jár, ha a beteg túlsúlyos. Ezért a következő pandémiás krízisek megelőzése érdekében most kell akcióba lépni: a World Obesity Federation felhívása szerint rugalmasabb, az emberek egészségét szem előtt tartó gazdaságra van szükség, ennek érdekében az úgynevezett ROOTS-megközelítés alkalmazását javasolják:
Recognize (ismerd el, fogadd el), hogy az obesitas egy önálló betegség.
Az Obesitas monitorozását és folyamatos ellenőrzését fokozni kell.
Obesitas megelőzési stratégiákat kell létrehozni.
Az obesitas kezelését (Treatment) meg kell oldani.
A cél érdekében egy megelőzési, kezelési és gondozási rendszert (System) kell alkotni.
Miért rizikófaktor az elhízás?
A járvány harmadik hullámában az idősek és a krónikus betegek mellett leginkább az elhízott, túlsúlyos emberek vannak veszélyben. Ha elkapják a fertőzést, nagyobb az esély arra, hogy súlyos tüneteik alakuljanak ki, mint a normál testsúlyú betegeknél – olvasható az Útikalauz anatómiába című blog bejegyzésében, amely a Budai Egészségközpont belgyógyászainak közreműködésével készült.
A Pécsi Egyetem Virológiai Kutatócsoportja egy 399 ezer ember adatait vizsgáló tanulmányra hivatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy az elhízás 113 százalékkal növeli a koronavírussal fertőzött betegek kórházba kerülésének esélyét. Az elhízással küzdő betegeknek 74 százalékkal nagyobb esélye van arra, hogy intenzív ellátásra szorulnak, és 48 százalékkal nagyobb az esélyük arra, hogy meghalnak.
A túlsúly és különösen az elhízás sok esetben egy sor egyéb krónikus betegséggel is jár. Ilyenek például a diabétesz, a különböző keringési problémák vagy az anyagcsere betegségek. Ezek az állapotok egymást erősítik, egyre rosszabb egészségi állapotba hozva a beteget. A másik kockázati tényező, hogy a koronavírus-fertőzés átvészelésében fontos szerepe van a légzési kapacitásnak. Elhízás vagy túlsúly következtében éppen ez csökken, mert a mellüregben lévő hely a feljebb tolódó rekeszizom miatt kisebb légzési kapacitást eredményez. Az elhízás rontja a szervezet keringési hatékonyságát, és növeli a trombózis esélyét. Mivel a Covid-19 ugyanezt teszi, a két káros hatás erősíti egymást. Ráadásul a túlsúly és az elhízás általában is rontja az immunrendszer harmonikus működését, amire pedig koronavírus-fertőzés esetén különösen nagy szükség lenne.
Az elhízottak aránya Európában a felnőtt lakosság körében Magyarországon a legmagasabb. Az OECD adatai szerint a felnőtt magyar lakosság 30 százaléka elhízott, a túlsúlyosak aránya pedig – az elhízottakkal együtt – ennek duplája. Ráadásul az életkor előrehaladtával a helyzet egyre csak romlik: a 18-34 éves magyarok harmada túlsúlyos vagy elhízott, a 65 évesnél idősebbek között pedig már 10 emberből nyolcnak van súlyproblémája.
Életmódot váltani sosem késő
Jó hír azonban, hogy a túlsúlyt életmódváltással bármely életkorban le lehet küzdeni. Igaz, nem könnyen, ugyanis bár a hangsúly a táplálkozáson, a folyadékbevitelen és a mozgáson van, lényegében az egész életet, a teljes napirendet, az akár évtizedek óta berögzült szokásokat is át kell alakítani.
A legfontosabb az étkezés megreformálása, ami semmiképpen nem jelenthet éhezést. A legjobb egy szakember: dietetikus vagy obezitológus (elhízással foglalkozó szakorvos) segítségét kérni az új, személyre szabott étrend összeállításához. A szakemberek szerint általánosságban szénhidrátban, zsírban szegényebb, rostokban viszont gazdagabb étkezésre van szükség, sok zöldség, sovány hús és hal fogyasztásával, mellőzve a hagyományos magyar konyhában népszerű: nehéz, zsíros, cukros fogásokat. Fontos a rendszeres folyadékbevitel, elsősorban vízivás. Be kell vezetni a mozgást a mindennapok rutinjába, még akkor is, ha eleinte csupán félóra sétát engedélyez az orvos vagy ennyit bír el a szervezet. Az alkohol, a dohányzás és a túlzott koffeinfogyasztás elhagyása szintén része kell, hogy legyen az új életvitelnek. Mindezek hatására rövid időn belül érzékelhetők az eredmények: nemcsak a súlyvesztés, hanem többek között a könnyebb légzés és mozgás, a mélyebb, pihentetőbb alvás, a jobb közérzet és a hatékonyabb szellemi teljesítmény is – írták a blogban.
