Lakosságarányosan itt adták be Európa államait tekintve a legtöbb koronavírus elleni vakcinát, vasárnapi adat szerint 2,35 millió embert oltottak be egyszer, 920 ezret pedig kétszer. A szerb vakcinacsodára a külföldi sajtó is felfigyelt, emberemlékezet óta nem fordult elő, hogy még az amerikai sajtó is elismerően írjon Belgrádról, a napokban azonban még a New York Times is írt a jól szervezett belgrádi oltáskampányról. A hétvége folyamán ráadásul mintegy 22 ezer külföldit is beoltottak, méghozzá olyanokat, akik nem rendelkeznek állandó szerbiai lakcímmel, elég volt csak előre regisztrálniuk az interneten. Annyian érdeklődtek a lehetőség iránt, hogy péntektől hatalmas sorok képződtek a szerb határon.
A szerb elsőség annak köszönhető, hogy az ország több millió kínai Sinopharm vakcinát vásárolt. Ráadásul Belgrád igazi vakcinanagyhatalommá kíván válni. Két hete jelentették be, hogy az ország októbertől maga is gyártani kívánja a Sinopharm oltóanyagát, sőt a szerb vezetés reményei szerint már májusban megkezdődhet az egyébként Szerbiába is egyelőre csak csordogáló orosz Szputnyik V gyártása, legalábbis ilyen megállapodás született az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) és a belgrádi Torlak Intézet között. Mindez azt jelzi, hogy Szerbia kezdheti meg elsőként Európában mind a Szputnyik V, mind a Sinopharm vakcinájának gyártását.
Az, hogy Belgrád a keleti vakcinák gyártójává válhat, egyfajta jelzés is arra: a szerb vezetés eldöntötte, azt a dilemmát, Kelet vagy Nyugat felé orientálódjon-e. Az a tény, hogy Szerbia egyre szorosabbra vonja a kapcsolatait Kínával – s csak másodlagosan Oroszországgal - ebben természetesen az Európai Uniónak is megvan a maga szerepe, hiszen az EU-ban továbbra is bővítésellenes a hangulat, ónos lassúsággal haladnak a csatlakozási tárgyalások Belgráddal, ráadásul annak kapcsán, hogy Szerbia megelőzte az EU-t a vakcinabeszerzéseket illetően, tovább apadhat az országban az EU pártfogóinak aránya. Bár Szerbiában is foglalkoznak azzal a kérdéssel, szükséges-e a Sinopharmból harmadik dózis beadása, egyelőre nincsenek hitelt érdemlő adatok arról, mennyire bizonyult megbízhatónak a kínai vakcina, s elég volt-e a két dózis ahhoz, hogy kellő mennyiségű antitest keletkezzen a beoltottakban a koronavírussal szemben. A belgrádi vezetés félig-meddig maga is elismerte, a vakcinák megrendelésekor nem az volt a fő szempont, hogy az adott oltóanyag bizonyítottan hatékony legyen a járvánnyal szemben „Akár Kínából, akár az Egyesült Államokból, akár az Európai Unióból érkezik az oltóanyag, minket nem érdekel, csak az, hogy biztonságos legyen és a lehető leghamarabb megérkezzen” – nyilatkozta egy ízben Ana Brnabic miniszterelnök.
Pekinggel már tavaly júliusban megállapodott Aleksandar Vucic elnök arról, hogy az oltóanyagot – a kínai megjelenés után - a lehető leghamarabb Szerbia is megkapja. Belgrád csakhamar felismerte azt, milyen geopolitikai előnyök származnak a gyors beszerzésből. Az ország – ha csak jelképes mennyiséget is – ingyenesen osztott oltóanyagot a szomszédos országoknak, Észak-Macedóniának, Montenegrónak és Bosznia-Hercegovinának, de kínosan ügyelt arra, hogy ne a Sinopharm termékével jótékonykodjon. Ez azt jelzi, Belgrád semmi esetre sem akarta volna magára haragítani Kínát.
Szerbia tehát Kínához, Oroszországhoz és Indiához hasonlóan „vakcinadiplomáciába” kezdett, az oltóanyagok ingyenes osztogatásával próbálta meg javítani imázsát a régióban. Az azonban új szintet jelentett e törekvésében, hogy az országba hívta a külföldieket: ott oltsák be magukat. Különösen sokan érkeztek Észak-Macedóniából, Bosznia-Hercegovinából, valamint Montenegróból. A nyíltan leszbikus Ana Brnabic kormányfőnek azonban az a jelenet nyerte el legjobban a tetszését, amikor albániai légikísérők is sorban álltak hétvégén az oltópontoknál. Mint mondta, azért döntöttek a külföldiek oltása mellett, mert nem akarták kidobni azt a 20-25 ezer AstraZeneca vakcinát, amelyek szavatossága a következő hetekben jár le. Állítása szerint nem kell politikai szándékot keresni a háttérben.
Az Egységesen a Covid Ellen nevű szerbiai szervezet élesen bírálta a kormány lépését. A szervezet szerint ilyen eljárásra nem volt példa a világban és az oltásoknál a hazai lakosságot kötelessége előnyben részesítenie a kormányzatnak.
