Jó ideje kétszáz fölötti a napi áldozatok száma, húszezer ember veszett oda, a kórházak teljesítőképességük határán – a kormány mégsem döntött a járványügyi szabályok szigorításáról, csak a nyitást halasztotta el kissé. Fideszes képviselőket, kormányzati háttérembereket és politológusokat kérdeztünk: mivel magyarázható a tavaly tavaszihoz hasonló szigor elmaradása?
– A társadalom egyre jobban belefárad a korlátozásokba és egy komolyabb szigorítás már kemény ellenállásba ütközne – fogalmazott lapunknak egy fideszes politikus. Más forrásunk ezt konkretizálta is: a kormány számára folyamatosan készülnek közvélemény-kutatások a járványhelyzetről, és most ezek azt mutatják, a választók harmada helyeselne csak szigorításokat. Márpedig a kormány bevallott járványügyi stratégiája az: „az emberek elvárásaihoz” igazítja az intézkedéseit.
– Ehhez felmérés sem kell, elég bárkinek pár percet sétálnia az utcán: már a maszkot is egyre kevesebben hordják, és ez a tendencia nem fog megváltozni – mondta egy másik forrásunk.
Egy kormányzati háttérember szerint „kettős szorításban él mindenki”: egyrészt fél a bedurvuló járványtól, az egyre fiatalabb elhunytakról szóló hírek miatt. Másrészt viszont egyre nehezebben éli meg a már létező korlátozásokat is, és ismét egyre erősödik az egzisztenciális félelem a lezárások okozta gazdasági károk miatt.
– Volt városvezetőként is tudom, hogy ha egy intézkedésnek nagyon nagy az elutasítottsága, azt úgysem tartják be, akkor pedig a hatásfoka is megkérdőjelezhető – mondta egy fideszes politikus. Szerinte a kormány ebben a helyzetben kénytelen a nyitásról beszélni, még ha ez jelenleg nagyon távolinak tűnik is, hogy „legalább valamilyen pozitív üzenetet, fogódzót adjon az embereknek”. Ez a stratégia már nem is változik majd a következő hetekben, a kormányban abban bíznak, hogy mivel eddig nem okozott komolyabb politikai kárt a járvány, a tömeges oltások felfutásával és a harmadik hullám visszaszorulásával ez már így is marad.
Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint a kormánynak valami kapaszkodót kell adnia az embereknek, hogy már nem tart sokáig ez a járvány, és gondolkozik a nyitáson. Ezért kommunikációjában empátiát sugároz a közvélemény felé: értelek benneteket, mindjárt nyitunk, csak még egy kicsit kell kibírni. A szakember az áldozatokról szólva úgy fogalmazott: ez a statisztika nem jó ajánlólevél a Fidesz számára egy évvel a választások előtt, de ha a sok oltás révén nyárra lecsillapodik a járvány, és nagyjából visszatérhet a normális élet, akkor legalább azt bizonygathatják majd, hogy a kormányának volt köszönhető a sikeres járványkezelés.
– Kommunikációs és szakpolitikai okai is vannak annak, hogy a kormány a nyitásról beszél, miközben pusztít a harmadik hullám az országban – mondta Mikecz Dániel, a Republikon Intézet munkatársa. – A nyitás továbbá szakpolitikai alternatíva is. Nem létezik ugyanis olyan jelentős segítség az egyes gazdasági szektoroknak, az otthon tanuló gyerekeknek, amelyek időben, célzottan tudnák enyhíteni a lezárás okozta károkat. A nyitás azonban megteremti a lehetőséget, hogy a társadalom, a gazdaság maga gondoskodjon a kármentésről, amire a magyar állam szemmel láthatólag nem képes.
Vasali Zoltán az IDEA Intézet elemzője arról beszélt lapunknak, hogy a kormány láthatóan a már beoltottak számát igyekszik kommunikációja középpontjába helyezni és lehetőleg keveset beszélni a magas halálozási adatokról. – Előbbiben tényleg jól állunk, a halálozási adatok pedig eddig nem okoztak látható politikai kárt a kormánynak. Emiatt viszont komolyabb nyomás sincs a kormányon azért, hogy jelentősen változtasson az eddigi stratégiáján – vélekedett Vasali Zoltán.
