Nagyjából az ötvenes évek végétől legalább 7-800 ezer ilyen sátortetős kockaház épült fel a magyar falvakban, de azért bőven jutott belőlük a kisebb-nagyobb városok kertes részeibe is. Legalább két millióan élhetnek ilyen otthonokban, ezzel a Kádár-kocka a lakótelepi panelek mellett a lakott magyar máig legtipikusabb épülete. Megnéztük, hogyan segíti most az állam az ingyenes tervekkel az építkezni szándokozókat.
Kezdjük rögtön néhány kommenttel egy szakmai oldalról: - „Díjmentes - Mintatervek. Ok, ok. De ez most kinek jó?”- Valóban ad segítséget bizonyos embereknek... de hogy fog ez működni? Katalógusból rábök a Megrendelő az egyik látványtervre, hogy na, ilyet szeretnék? Kivitelező: jó, jó, de ez a ház nem is ilyen alakú... Megint egy olyan dolog, hogy az építészeknél fog lecsapódni a feszültség....”- „Letölti az építtető a tervet, feltölti ÉTDR-be és kész is van? Vagy azért mégiscsak keres egy építészt, aki “csak” aláírja? Netán egy statikust...Non sense.” - „jah és persze a kádár kockák jó részének nincs rendes alapja, sőt légréses főfal...statika? felelősség??- „A típustervnek van értelme, ha újonnan épül. De átépítéshez nem lehet alkalmazni. Főleg úgy, hogy már a kádárkocka típusterve sem úgy épült meg, ahogy az eredeti tervekben volt, hanem sokszor “okosba”. - „Ez a borítóképi látványterv kb. le is írja a szerzőjének a látásmódját. 0 formai illeszkedés, drága tolóajtó, korcolt fedés, kezelhetetlen faburkolat, eltévesztett lépték....” – „Aki egy kádárkockát szeretne élhetőbbé tenni, annak nem ez kell. És nem is egy ilyen remekül kitalált és végletekig kidolgozott ... mintaterv katalógusra van szüksége. Ezzel csak megvezetik az építkezőket, akik szemében az építész a gonosz és felesleges drága útonálló, az álomházukhoz vezető úton. Így is a béka feneke alatt van a megbecsülése a szakmának a családi házas szegmensben, ezek után mit várunk. ”
Hát igen… az hamar kiderül, hogy ezzel nem az építészszakma kegyeit szeretnék elnyerni. Ugyanakkor szögezzük le, hogy ha akár csak egyetlen falusi építtetőnek segít ez a mintatár, már volt értelme. A XX. század hatvanas-hetvenes éveiben a kockaház olyan erővel alakította át a magyar falvak képét, hogy hiába nevezte a szakmai elit egy része szocialista fattyúhajtástól kezdve mindennek, szocialista sem volt, mert már a negyvenes években is épültek hasonlók és a központi típusterv mítosza sem volt igaz. Szinte spontán vírusként vált a mai falvak leggyakoribb és a lakótelepi tömbök mellett az ország másik legmeghatározóbb épülettípusává. És hiába tartotta a közvélemény általában csúnyának, és nosztalgikusan a szakma is hiába idealizálta az úgynevezett egysoros, azaz a hosszútelek mentén helyiségeit sorba rendező, nyeregtetős „hagyományos” parasztházat inkább – azok eltűntek és jöttek a helyébe a kockaházak.
De miért terjedt mégis úgy, mint a vírus? Mert jött vele a fürdőszoba, a felértékelődő két utcai lakószoba és úgy általában a magasabb komfortfokozat. A falusiak ebben is közelebb szerettek volna kerülni a városiakhoz és úgy érezték kerülnek is. Persze a kockaház sem oldott meg mindent, hiszen mögötte legtöbbször megmaradt a régi hosszúház gazdasági része (pajta, istálló, ólak) - és persze általában a magyar környezet legendásan buherás hátsókertjei.
Azóta viszont eltelt legalább 50 év és ma már a Kádár-kockáknak sem a megjelenése a legnagyobb problémája, hanem, hogy energetikailag, szerkezetükben gyakran elavultak. A formatár létesítése már csak egy-egy látványtervével is sugall ötleteket – nyilván az alaposabb tervezéshez szakértelem és építész kell, aki a konkrét helyszínre adaptálva tud formai és technológiai megoldásokat javasolni.
Vegyük például rögtön a Nemzeti Mintaterv Katalógus újságokban leggyakrabban közölt tervét, ami a kockaházat hátrafelé bővítené egy újabb épületrésszel és terasszal. (Mondjuk a honlap két nyitó típusa azért inkább itt is a hosszházak variánsait preferálja.) Klasszikus L alakú családi ház megoldás, már 100 évvel ezelőtt is létezett, amikor a polgárház az utcai forgalom elől kissé elzárkózva befelé, a verandája felé fordul udvari intimitást teremtve. De lehet olyan kibővített kockaházzal is találkozni, amit Magyar fészek elnevezéssel a 2019-es Solar Decathlonra terveztek magyar egyetemisták és oktatóik: itt olyan tolófalrendszerrel veszik körül a kockaházakat, aminek számtalan előnye lehet. A házat külső tolófal fogja körül és bővíti is egyben, mint afféle "másodlagos bőr”. Ez egyrészt jobban szigetel és temperál is, az árnyékoló falak napkövetőek lehetnek akár napelemekkel, a mozgatható zsalutáblák pedig alakítható, félig nyitott terekkel bővítik a zárt kockát – az egész később akár szabályozható okosotthon-rendszerré is fejlődhet, de mindenképpen közvetlenebb kapcsolatot teremt a környezettel.
Öröm volt látni, hogy nyeregtetős mintaként bekerült például az egri Arkt Építész Stúdió cserépfalui apró parasztházból hétvégivé alakított háza, ahol az ötletes beavatkozásokkal kinyílt szinte átszellemült az egyszerű szoba-pitvar, pitvar-szoba parasztház és udvari melléképületek. Persze vannak értelmezhetetlen tervek és olykor kissé furcsa, „visszaparasztosított” megoldások is, de ötletek közé végül is minden beleférhet. Amennyire egy általános honlap ebben segíthet, típusos ötletekkel is szolgál: választani lehet telekfajta (saroktelek, sortelek, tanya stb.), lehetséges szobaszám, beépítési mód (ikres, szabadon vagy oldalhatáron álló) vagy éppen tetőforma (sátor-, nyereg, lapostető) szerint is. Jelenleg negyven tervből lehet választani, de a jövőben még több is elérhető lesz.
Persze egy dolog virtuális látványtervek között szörfözni és egy másik egy konkrét ház, nagyon is konkrét adottságai között merengve álldogálni. Mit szólna ehhez a szomszéd? Mi lenne a legolcsóbb és mi a legenergia-kímélőbb anyag? Alakítsuk át grillezővé vagy inkább bontsuk el a valahai ólat?
És a végén térjünk vissza az elejére: ahhoz, hogy az építészet ma is érvényes három alapelve - hasznosság, tartósság, szépség – lehetőleg egységben teljesülhessen, ahhoz építész, de minimum egy építőmester kell? Mert van-e egyáltalán alap az 50 éve épült kocka alatt és ha van, milyen? Mit kezdjünk a telek lejtőjével, a köves vagy homokos altalajjal, Ezek mindig érvényes fogalmak és különösen szakember után kiáltanak, ha a hasznossághoz ma még szorosabban hozzátartozik a kortárs funkcionalitást és az energiahatékonyság, ökológiai és egyéb fenntarthatóság.
