Európa több országában is teljesítőképességük határára jutottak a kórházak, miközben a franciáknál, németeknél és lengyeleknél arat a fertőzés és rekordokat dönt a halottak száma, miután csak igen lassan halad a lakosság beoltása. A kormányok küszködnek, hogy megfékezzék a Covid-19-et, mert sok helyütt rosszul sültek el a korlátozások, emellett pedig az EU-t okolják az oltószerek késedelmes beszerzéséért.
A német válságkezelés központi intézményének számító Robert Koch Intézet igazgatója azt mondta, hogy a mostani hullám lehet a legrosszabb, és ha nem tesznek további lépéseket, akkor a napi 100 ezret is elérheti az új betegek száma. Franciaországban bírálják Macront, amiért nem hajlandó magára venni a felelősséget, pedig nem fogadta meg a virológusok tanácsát és nem rendelt el újabb kemény zárlatot.
A lengyel miniszterelnök közölte, hogy annyi beteget ápolnak kórházban, amennyit még soha az utóbbi egy évben, de már csak egy arasznyira vannak attól, hogy összeomoljon a rendszer és ne legyen képes minden betegnek megadni a számára szükséges kezelést. A gond a legtöbb helyen egyébként az, hogy az országokon végigsöpör a brit variáns, amely könnyebben terjed, viszont nem egy esetben sokkal végzetesebb következményekkel jár, mint az eredeti változat. Ezen túlmenően az embereknek elegük van a szigorból, de abból is, hogy csak lassan kapják meg az oltást.
Az ózdi kórház igazgatóját idézi a lap, miszerint a város lehet az új Bergamo, ha nem sikerül sürgősen megálljt parancsolni a járvány 3. hullámának. Merthogy a magyaroknál 100 ezer emberre vetítve naponta már 665-nél jár az új betegek aránya, bár ettől nem sokkal maradnak el a csehek és a lengyelek a maguk 526-os, illetve 450-es értékével.
Hogy miért sújtja a ragály ilyen mértékben a térséget, annak több oka van: szociológusok pl. azt gyanítják, hogy errefelé az emberek helyből nem bíznak az államban, ezért nem tartják magukat szigorúan a szabályokhoz. Szerepet játszanak ebben a politika évtizedek óta tartó korrupciós botrányai. A szlovákoknál nagy kataklizmát jelentett, hogy a Kuciak-gyilkosság nyomán kiderült, milyen szoros kapcsolat van a pozsonyi elit és a maffiaszerű oligarchák között.
Azon kívül Közép-Európában szokás, hogy az emberek nem rohannak azonnal az orvoshoz, először megpróbálják otthon kikúrálni magukat. Amiben persze tetten érhető, hogy az egészségügy hírneve nem éppen a legjobb. Hiszen jó ideje alulfinanszírozott és a hálapénzrendszer sem erősíti a renomét. Emellett gond, hogy rengeteg alkalmazott kivándorolt az ágazatból, így most nincs elég szakember, hogy működtesse a lélegeztető gépeket.
További nehézség hogy alighanem a vendégmunkások már hamar behurcolták a brit variánst. Ugyanakkor feltűnő, hogy a régióban mindenütt a nemzeti hatóságokat teszik felelőssé a bajokért, nem pedig az EU-t, pedig pl. a magyar és a lengyel kormány nem fogja vissza magát és ujjal mutogat Brüsszelre. A pozitív megítélés oka, hogy hamarosan óriási összegek érkeznek az unióból a gazdaságok helyreállítására. És mivel az ipar viszonylag jól vészelte át a megpróbáltatásokat, sokkal jobban, mint az idegenforgalom vagy a szolgáltató ágazat, egy lengyel szakértő szerint itt az alkalom a nagyfokú korszerűsítésre. Vagy ahogy ő mondta: ezer év után esély kínálkozik a Nyugat utolérésére.
Miközben Európában továbbra sincs elég vakcina a tömeges oltások lebonyolítására, ezért egyelőre marad a zárlat, az újság arra figyelmezteti az EU-t: nehogy átaludjon egy újabb kulcsfontosságú pillanatot. Ugyanis ha nem szervezi meg, hogy jövőre legyen (elegendő) ellenanyag az új mutánsok ellen, akkor könnyen megismétlődhetnek a jelenlegi gondok. A versengés már megindult és Brüsszelnek bizonyítania kell, hogy tanult saját kudarcából.
Hiszen a britek, amerikaiak és izraeliek már eddig is lekörözték az öreg földrészt és már gőzerővel készülnek az újabb erőpróbára. A járvány ugyanis folytatódik és szükség lesz vagy emlékeztető oltásra, vagy teljesen új szerre, figyelembe véve, hogy a kórokozó teljesen új formában jelentkezhet. Továbbá nem lehet tudni, hogy a vakcinák nyújtotta védettség meddig tart.
Elemzések máris azt támasztják alá, hogy a Pfizer és az AstraZeneca készítménye nem annyira hatásos a dél-afrikai törzzsel szemben. Ezúttal is a Bizottság tárgyal a gyártókkal, de az EU tudja, hogy egy újabb fiaskót nem engedhet meg magának. Ám hogy mire jutottak a tárgyalásokon, azt egyelőre nem árulja el.
Bizonyos azonban, hogy az új oltásokat gyorsabban kell engedélyezni, mint ahogy az idáig történt. És nem szabad, hogy az esetleges következményekért az unió a jövőben is a gyógyszergyárakra hárítsa a teljes felelősséget, mert az nagyon lelassította a szállításokat.
A belarusz ellenzék vezetője arra szólította fel a Nyugatot, hogy az védje meg végre a saját értékeit, az emberi jogokat és a szólásszabadságot, továbbá gazdasági szankciókkal is kényszerítse rá Lukasenkót a párbeszédre. Még akkor is, ha a kemény erőszak hatására alábbhagytak a tüntetések Minszkben és más városokban. Tyihanovszkaja szerint a közfelháborodás nem csillapodott, de a hatalom fegyverekkel, gumibotokkal és kínzásokkal igyekszik megfélemlíteni az embereket.
A lakosság azonban továbbra is keresi a kiutat válságból, az ellenzék a békés megoldás mellett van. Párbeszédet kíván kikényszeríteni, nemzetközi felügyelet mellett. A diktátor meghosszabbíthatja ugyan a rendszer agóniáját, de ezért egyre magasabb árat kell fizetni. A vége pedig úgyis az lesz, hogy megbukik, ezért jó volna, ha észhez térne, hiszen az ő országról is szó van, ahol együtt kell élniük a tömegeknek, illetve a rezsim képviselőinek.
A forradalom így is, úgy is győzni fog, tette hozzá az emigrációba kényszerült botcsinálta politikus, de jó volna, ha a nyugati országok továbbra is tárgyalnának az ellenzékkel. A fehérorosz ellenzéknek nyújtandó támogatást pedig nem nehezítenék bürokratikus akadályok.
