Ki kellene pofoznom a lakást. Költséges beruházásra, vezetékek cseréjére, festésre momentán nem gondolok. Új bútorra sem, mert a családban csak a sógorom képes összeszerelni az IKEA-bútorokat. A többi tiszta Karácsony Gergely, akinél, mint a kormányfő szíves közléséből tudjuk, se szekrény-összerakás, se disznótor. Na de egy gravírozott tükör! Azt megengedhetném magamnak. Orbán fb-oldalán megtekinthető, mennyire feldobja a dolgozószobáját. A saját legfontosabb intelmei vannak belevésve, nehogy elfelejtse őket. Kicsit bizarr, hogy valaki a maga kinyilatkoztatásait tartja a falon, de egy nagyfőnök esetében senki nem mer ebből messzire menő pszichológiai következtetéseket levonni.
Pláne, hogy a „a XXI. századi Magyarország nemzeti politikájának könnyekkel és vérrel kiizzadt hét törvényéről” van szó, ahogy ez a trianoni emlékmű avatásán elhangzott. Könnyekbe és vérbe még kiizzadt formában sem lehet gravírozni, így maradt a tükör. Ugyan a beszédben arról volt szó, hogy a törvényeket „Magyarország tartóoszlopaira” kell felvésni, így most megtudtuk, hogy Magyarország tartóoszlopa a Karmelita kolostor. Megjegyzem, én sejtettem. Itt a bravúrgravír (ezt mondják utánam!) tükörként is szolgál: láttam a facebookon, ahogy a kormányfő belenézve igazgatja a nyakkendőjét. Ő is csak ember, egy közülünk, nyakkendőigazgatók közül. Már csak ezért is járna nekem is egy. Nem nyakkendő, tükör. Majd úgy kérem rá a gravírozást, hogy az takarja a száj körüli ráncaimat, amelyek a tükörbe nézve naponta feldühítenek.
A gravírozók hirdetéseiben akkora a termékkínálat, hogy a tükör helyett majdnem elcsábultam valami másra. Mit szólnának fémből készült, gravírozott családfához vagy a bankjegyeket összefogó pénzcsipeszhez? Bár utóbbi most sokaknál nem aktuális. Szerencsére gravírozott szerelemlakatot is kínálnak.
Abban viszont biztos vagyok, Orbán tükrén melyik szó nem szerepelhet. A „bocsánat”. Ez sosem jön ki vezetőink száján. Merkel megteheti, ők soha. Csakis a mi kedvünkért: a gyengeség jelének tekintik, és óvakodnak a bizalmunkat megrendíteni. Pedig az őszinteség jobban hitelesít, mint a sikerhandabanda. Különösen olyan helyzetben, amikor hiába a jó oltottsági adat, a járvány halottainak népességarányos számában világelsők lettünk. Ezen mégsem lehet csak úgy átsiklani. Nem kellene ilyenkor azonnal szakmai tanácskozást összehívni az okokról, és minden segítséget elfogadni? Együtt könnyebb volna lekerülni a halál dobogós helyéről. Minden kritikám ellenére egy percig sem gondolom, hogy „gyilkos” kormányunk volna. Egyszerűen ennyit tudnak, eddig a szervezettségi szintig, ilyen egészségügyi struktúráig terjed a kormányzóképességük. De jobban belátnánk, átéreznénk nehéz helyzetüket, ha őszinték lennének.
Orbán sok mindent kért tőlünk a járvány idején. Türelmet, támogatást, hitet a sikerpropagandában. Elnézést soha. Sem a késői lépésekért, sem a haverjai külföldi luxusútjaiért, sem a többezernyi egészségügyi dolgozó új munkaszerződésekkel való kiszekírozásáért, sem az ápolók béremelésének késlekedéséért, sem az egészségügyhöz képest többszörös sportcélú átcsoportosításokért, sem a tisztességes bérkiegészítés és segítség elmaradásáért. Sem azért, hogy a pedagógusok oltásába csak most mentek bele végre, amikor a tervezett iskolanyitásig a védettség már nem alakulhat ki. Sem a vadászkiállításért, sem a nyitott sportversenyekért. Sem a 16 ezer lélegeztetőgépért, amiből csak kb. 3000 van a kórházakban, sem a milliószámra vásárolt, tiltólistára került, használhatatlan kínai maszkokért. Sem a gazdasági hullarablásból meggazdagodott közvetítő cégekért. Sem Káslerért. Sem Mészárosért.
Nem baj. Majd mi jobban végiggondoljuk, mit gravíroztassunk. Én a saját mondásaimat már csak azért sem, mert nem hagyhatnám ki a „nem lesz gázáremelés”-t. Aztán újra magyarázkodnom kellene, hogy ez a kormányrajutásunk esetére ötszörös azonnali áremelést jósoló fideszes vádra volt felelet, ezt a szándékot cáfolva. Mindegy, akkor sem volt szerencsés, bocsánat. Jellemfejlődésemet az szolgálná inkább, ha a rólam szóló kormánypárti mondatokat vésetném be. A legújabb tetszik a legjobban. Maga Rákay Philip független (phüggetlen) gondolkodó nevezett „politikai párt-cemendének”. Felvillanyozott. Az azért nem semmi, ha az ember lányában nagymamai korban még örömlányi adottságokat vélnek felfedezni! A kommentekből pláne gravíroztatnék. „Ő is elmehetne a Balatonba úszni”, egy füst alatt Heller Ágnest is gyalázva. „Agyatlan acsarkodó ideg-és elmebeteg banya.”„Ezek már az utolsó rúgásai.” „Hozzák ide, majd én elásom.” A tábor fantáziáját leginkább a „cemende” asszociációi lódították meg: „Állítólag a Török Zsolttal él együtt, aki huszassal fiatalabb nála.”. (Elnézést, Zsolt, bárhol igazolom a vád alaptalanságát.) „Ócska ribi.”„A liftben kapta el Zuschlagot, aki nem állt kötélnek.”
Orbánnak mégis könnyebb. Őt biztosan nem vádolják azzal, hogy elkapta Zuschlagot. Beszállni sem engednék egy snassz parlamenti liftbe. Ott a tükrön nincs gravír!