A napokban 69 millió dollárt fizettek a Christie’s árverésén valamiért, amit úgy neveznek, hogy NFT (non-fungible token - lásd keretes írásunk), és hogy ez pontosan mit is jelent, annak megértése egy halandó műkedvelő számára majdhogynem lehetetlen feladat.
A ma élő művészek közül nyilvános aukción csak Jeff Koons valamint David Hockney művéért adtak többet, mint a 39 esztendős Mike Winkelmann, művésznevén Beeple alkotásáért. A Christie’s által idén március elején elárverezett holmi, az Everydays - The First 5000 Days (2021) című, 5000 egyedi jpg-ből álló, digitális mozaik első "kockáját" 2007. május 1-én készítette el az alkotó, majd gyakorlatilag naponta egy-egy újabbal gyarapította. Az első képek még papíralapon készültek, később kizárólag számítógépen. Az utóbbi évek termésében a szatirikus alkotások dominálnak, a robotizált világ és a politikusok egyaránt célpontjai Beeple gúnyolódásának. A neten mindenki számára hozzáférhető összeállítás vitathatatlanul egyedi, vájt-szemű műbírálók elismerésére is méltó, csakhogy, amit most a világ legtekintélyesebb műkereskedőjénél értékesítettek, az nem maga a mű, hanem annak kizárólagos tulajdonjogát, eredetét, minden tulajdonságát rögzítő, egyfajta digitális kódhalmaz. Virtuális, nem falra akasztható, azaz gyakorlati szempontból nem sok köze van a mögötte álló műalkotáshoz, már legalább is annak a szemével nézve, aki a szépséget, a megérinthetőséget, a fizikai tulajdonlást élvezi. Az új típusú, nem feltétlenül elfogadott megközelítés szerint viszont nem a mű az érték, hanem a tulajdonlás. Embere válogatja… A partvonalon mindenesetre felmerül a gyanú, hogy a spekulációt kiszolgáló informatika és a karanténból kitörni vágyó, őrületekig fokozott gyűjtőszellem találkozásának vagyunk tanúi. Egyfelől izgalmas, másfelől félelmetes a fordulat a klasszikus műtárgypiac fejlődésének szempontjából - fogalmazott több elemző is, igaz ez idáig kevesen szólaltak meg a hagyományos szereplők közül.
Az NFT-piac értéke a BNP Paribas és a nonfungible.com felmérése szerint 2020-ban kapott lendületet, a vírus okozta unalomnak biztosan köze volt ahhoz, hogy 300 százalékkal gyarapodott, értéke év végén 250 millió dollár volt. Ebben az esztendőben már 350 millió körül jár a nyélbe ütött tranzakciók értéke. Újabb és újabb üzletek hírével bombázzák a nyilvánosságot, híres művészek, sportolók, üzletemberek dobják piacra portékáikat ebben a formátumban. Damien Hirst is elkészítette a napokban az első NFT-jét. A “The Currency” című digitális mű alapját 10000 papírra készült eredeti kép jelentette, most az NFT-kből 7 és félezret adott el 67 országban, mintegy 22 és félmillió dollárért.
Az NBA egyik játékosa Spencer Dinwiddie szerződéseit tokenesítette, amelyekért 1,3 millió dollárt adtak nyilvánvalóan NBA-őrültek. Hogy a befektetésük hozama hogyan alakul, azaz felmegy-e az NFT-k értéke, az a játékos teljesítményétől is függ, ugyanis a blockchainen rögzített szerződések tartalmazzák a kritériumokat, így befolyásolhatják a további árfolyamot. Elkelt Maradona játékosigazolásának virtuális változata; közel 300 000 dollárt adott érte egy szenvedélyes gyűjtő. Cristiano Ronaldo igazolásának NFT-je 186 000 eurót ért. A minap a Pussy Riot is értékesítette első NFT-jét, a Terrestrial Paradise című zenés videót, amelyért egy iráni születésű politikai aktivista, műgyűjtő Amir Soleymani 100 ethereumot fizetett a művészeknek, akik veszélyeztetett nők védelmére szánják a bevételt. Egy másik Beeple alkotás, a “Crossroad”, egy 10 másodperces animációs videó, amelyen egy Trumpra emlékeztető földön fekvő alakon átsétáló gyalogosok láthatók, 6,6 millió dollárért kelt el. Az NFT-t a Nifty Gateway platformján egy Miami-i gyűjtő dobta piacra: októberben 67 ezerért jutott a tokenhez, azaz megszázszorozta a vételárat alig négy hónap alatt. Jack Dorsey, a Twitter társalapítója is jótékony célokra bocsátotta árverésre az első Tweet-jét, amelyet a hétfőn zárult aukción Sina Estavi szerzett meg 2,9 millió dollárért. De egy sneaker brand, az RTFKT Studios is bejelentkezett, 600 kosárlabdacipő NFT-jét 7 perc alatt 3,1 millió dollárért adta el. A zeneiparban érdekelt 28 esztendős Tim Kang egy Pak nevű kriptoművész művét vette meg 40 000 dollárért, majd Beeple-ét, az “MF Collection”-t, 777 777 ezer dollárért tavaly év végén. A napokban elutasított egy 5 millió dolláros vételi ajánlatot, mondván jövendő gyerekeinek megőrzi szerzeményét. Egy magyar képzőművész, Weiler Péter is benézett az NFT-k világába. A Forbes értesülése szerint március elején a Bitcoin bánya az Alföldön című képe 1 ethereumért, aktuális árfolyamon 550.000 forintért kelt el.
Akár üzenetként is értékelhető hogy néhány nappal a Christie’s online aukciójának zárása előtt egy New York-i parkból élőben közvetítették, amint elégették a világhírű brit graffitiművész, Banksy Morons (Idióták/Debilek) című művének egyik számozott szitanyomatát. Az elégetett képen egy művészeti árverés látható, ahol az emberek a CAN’T BELIEVE YOU MORONS ACTUALLY BUY THIS SHIT! („Nem tudom elhinni, hogy ti debilek megveszitek ezt a szart”!) feliratú festményre licitálnak. A fizikai voltában megsemmisített alkotást NFT-formában piacra dobták, feltöltve a blokkláncra az égetési szertartásról forgatott videót is. A vevő virtuális valutában 380 ezer dollárt fizetett a mű és a performance filmjének tokenesített tulajdonjogáért. Az elégetett művet korábban 95 ezer dollárért vette meg az Injective Protocol nevű blockchainre specializálódott vállalkozás, amely lebonyolította az ügyletet.
Beeple alkotására, az Everydays - The First 5000 Days-re a Christie’s online aukcióján 100 eurónál kezdődött a licit február 25-én. Az eseményt az aukciósház már tavaly tavasszal meghirdette, ahogy azt is, hogy elfogad kriptopénzt. Az alkotót kevesen ismerték akkortájt. Mike Winkelmann, aki állítólag nagyon kedvelte a 80-as évek Beeple néven ismert szőrös játékállatkáit, korábban filmeket gyártott, grafikusként dolgozott, animációkat készített neves zenészek koncertjeihez, megrendelői között volt Elon Musk és az Apple is. Az aukció alatt a Chistie’s oldalának 22 millió látogatója volt. A két hétig tartó árverés utolsó órájában 180 licit érkezett. Percekkel a zárás előtt még 30 millión állt az alku, ekkor 33-an voltak a ringben, a győztes ajánlat 60 millió dollár felett, jutalékkal együtt 69 milliónál landolt másodpercekkel a zárás előtt. A vevő kilétéről akkor csak annyit lehetett tudni, Metakovannak hívják, ám hogy ki rejtőzik a nyilvánvaló álnév mögött, azt csak találgatták. Az Everydays - The First 5000 Days-ért kriptopénzzel, aktuális árfolyamon 42 329,45 ethereummal fizetett. Az aukción egyébként a TRON nevű blockchain alapítója, Justin Sun is pályázott a Beeple műre, ám ügyetlen volt, későn dobta be 70 millió dolláros ajánlatát, így licite érvénytelen volt. Szerinte technikai hiba történt, az ajánlatot 30 másodperccel a zárás előtt tette meg. A nyertes Metakovan és társa, az ugyancsak fedőnevet használó Twobadour később nyilatkozott az Artnet Newsnak: szerintük Beeple alkotása egyszer 1 milliárd dollárt fog érni. Megosztották tervüket is, miszerint virtuális múzeumot hoznak létre NFT szerzeményeik bemutatására. Egy interjúban Metakovan azt is elmondta, évek óta nincs hagyományos bankszámlája, de még saját háza és autója se. A HackCrypto, YouTube-on is látható riportjában arcát nem mutatta, digitális művek, így az Everydays 20 darab, év elején 2,2 millió dollárért megszerzett részlete mögé bújva nyilatkozott.
A napokban azonban mindketten előbújtak a rejtekből, egy blogban felfedték kilétüket. Metakovan nem más, mint Vignesh Sundaresan indiai milliomos, blockchain-specialista, aki jelenleg Szingapúrból menedzseli nagyon is gyümölcsöző vállalkozásait. Társának igazi neve pedig Anand Venkateswaran, ő jelenleg Indiában él. Mindketten tamilok, kriptoszakértők, 30-as éveik elején járnak, 10 évvel ezelőtt a The Hindu nevű újságnál dolgoztak, Anand újságíró, Vignesh rendszergazda volt. A kriptoüzlet 2013-ban keltette fel az érdeklődésüket, bitcoinnal spekuláltak, majd beszálltak a háttérüzletbe. Vignesh bitcoin ATM-láncot hozott létre Kanadában, NFT-t előállító stúdiót működtet Szingapúrban, és övé az egyik legtekintélyesebb kriptoalap, a Metapurse, amit Anandal közösen működtet. A 2016-óta létező Metapurse kizárólag virtuális dolgokat gyűjt, ingatlantól a Forma 1-es autóig. Az Artnet Newsnak adott nyilatkozatából kiderült, hogy egy F1-es autó digitalizált változatának NFT-jét 2019-ben 111 ezer dollárért vette meg. A Metapurse „B.20” projektje NFT üzletrészek nyilvános értékesítését jelenti, amelyben - mint az a napokban kiderült - 2 százalék erejéig Beeple is érdekelt. A B.20 zseton árfolyamát a CoinMarketCap jegyzi, a Christie’s árverését megelőzően 2 dollárt ért, majd felkúszott 26-ra, a láz elmúltával 9 dollárt ér.
Csak találgatni lehet, hogy az unalomból szabadulni kívánó kalandorok akcióinak, vagy a gondolkodást radikálisan átalakító változásoknak a tanúi vagyunk. Az NFT nem teszi átláthatóbbá a művészetek világát, a digitális műtárgyak nem jutnak közelebb a valós piachoz, a jó hír mindössze annyi, hogy néhány, valójában nagyon kevés művész gazdagabb lesz – hangoztatják a szkeptikusok. A legnagyobb problémaként azt említik, hogy az NFT-k „puha” fizetőeszközért forognak, ahogy az a Christie’s aukcióján is történt. Egy szűk elit csencseli egyik kriptovalutát a másikra, és szó sincs arról, hogy a műtárgypiacra akár csak egy pillantást vetnének. És egyre hangosabb a kérdés, vajon mennyit ér valójában egy virtuális tárgy, legyen az műalkotás, ingatlan, Tweet, vagy játékosigazolás. A jelek arra mutatnak, hogy a beárazást nem a racionalitás, nem a műgyűjtők, hanem inkább "kriptofejek", azaz a virtuális pénzvilágban mozgó üzletemberek spekulációi irányítják.
De hogy ők mennyire nem hülyék, arra ékes bizonyítékokkal szolgál Elon Musk. A napokban hat és félmillióan kattintottak Twitter-bejegyzésére, amelyre feltette kedvenc zeneszámát. Ezután barátnője, a popzenész Grimes percek alatt 6 millió dollárt kaszált az NFT-piacon 10 klippért, pedig a kínálat jó része szabadon is letölthető volt az interneten. A magát „technokirálynak” és „kriptopénzmesternek” tituláló Tesla-vezérnek csak ezen a platformon 49 millió követője van. „Szeretem a tombolást és a technológiát” - írja, és ha nem is teszi hozzá, a pénzt mindennél jobban (szereti), de a pénz is őt. Ahogy Elon Musk Twitterén megjelent a „hashtag#bitcoin”, a kriptovaluta árfolyama azonnal 20 százalékkal emelkedett, igaz bejelentette, 1,5 milliárd dollárért vásárolt bitcoint, hozzátéve, a jövőben kriptovalutát is elfogad autóiért. Ez még tavaly év végén történt, amikor a piacon 15-20 000 dollárért lehetett vásárolni bitcoint - napjainkban 60 ezer felett mozog az árfolyam. Musk cégének részvényei azóta is az egekben vannak, volt olyan nap, hogy 10 milliárd dollárt keresett a tőkepiacon. 150 milliárd dollárral gyarapodott egyetlen esztendő alatt, vagyonát jelenleg 175,5 milliárdra teszi a Forbes, ezzel Jeff Bezos mögött egyelőre csak a második a rangsorban, de már csak idő kérdése, hogy őt is beelőzze. Lehet, hogy eretnek a párhuzam, de talán az olvasó is látott már olyan jelenetet, amikor egy hegyi pásztor füttyent a birkanyájnak, azok azonnal elindulnak egy irányba, a hangzásból tudják, hogy jobbra vagy balra. Cimborája fütyülhet, az állatok nem bíznak akárkiben. Tudják, a gazda biztosan a terülj asztalkám felé tereli őket. Valamiért elhisszük ezt Elon Musknak is...
