- jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet csütörtökön. A magyar állami hírügynökség beszámolója szerint délután befejeződött a nem állandó lakhelyen leadott mintegy 428 ezer dupla boríték feldolgozása is Jeruzsálemben.
A hivatalos eredményt a voksok újbóli ellenőrzése után, csütörtök este vagy péntek reggel teszik közzé, azonban a lap szerint a csütörtökön megszámlált szavazatok nem hoztak lényegi változást a már szerdán kialakult arányokban a két egymással szemben álló tömb, a Netanjahu-ellenes, illetve az őt kormányfőnek választó jobboldali-vallásos blokk között.
A 97 százalékos feldolgozottságnál közzétett - és a lap szerint várhatóan már nem változó - választási összesítés szerint Netanjahu kormányzó Likud pártja 30 mandátumot szerzett meg a 120-ból, és ezzel a legnagyobb párt lett, noha a tavalyi választásokhoz képest elveszített hat képviselői helyet.
A második legnagyobb az ellenzéki centrista Van Jövő (Jes Atíd) nevű párt lett Jaír Lapid vezetésével, akik 17 képviselőt küldhetnek a kneszetbe. Kilenc helye lesz a szefárd ultraortodoxok Sasz nevű, Netanjahut támogató pártjának.
Erős, a hangsúlyt a politikusi tisztességre és egyenességre helyező kampánnyal nyolc politikust delegálhat a törvényhozásba Beni Ganz centrista Kék-Fehér pártja, amely sokáig a kiesés szélén táncolt.
Hét képviselője lesz az askenázi ultraortodoxok Egyesült Tórapártjának, Naftali Bennet Jobbra nevű jobboldali nacionalista tömörülésének, Avigdor Liberman Izrael a Hazánk nevű pártjának, illetve Meráv Michaeli vezetésével a szociáldemokrata Munkapártnak, amelyet a politikusnő keltett életre, ugyanis a kampány kezdetén egy mandátumot sem jósoltak neki a közvélemény-kutatók.
Hat helyet szerzett a Vallásos Cionisták nevű pártszövetség. Szintén hatan lesznek az arab pártok közös listájáról bejutott törvényhozók, akik az előző kneszetben még tizenöten lehettek.
Csak hat mandátumot tudott szerezni, és ezzel csalódást okozott a Likudból kivált Gideon Szaár vezette Új Remény (Tikva Hadasa) nevű jobboldali liberális párt, amelynek a kampány kezdetén még húsz helyet jósoltak. Ugyancsak hat politikust delegálhat a kneszetbe a baloldali liberális Merec párt is, amelyet az utóbbi hetekben a 3,25 százalékos választási küszöb közelében mértek, és így a kiesés fenyegetett.
A Raam nevű muzulmán hagyományőrző arab pártnak négy törvényhozója lesz, és ők jelentik a kormányalakításnál a mérleg nyelvét, mert Naftali Bennethez hasonlóan nem kötelezték el magukat sem a Netanjahu melletti, sem az ellene fellépő tömb mellett.
Két éven belül negyedszer tartottak parlamenti választásokat Izraelben. A korábbi választások után Netanjanu nem tudott létrehozni többségi koalíciót, de az ellenzék sem volt képes kormányt alakítani.
Tavaly márciusban, a harmadik választás után a centrista Kék-Fehér párt élén álló Beni Ganz feladta legfőbb választási ígéretét, és koalíciós megállapodást írt alá Netanjahuval, azonban közös kormányzásuk válságba került, és ez újra választásokhoz vezetett.
Korrupciós ügye miatt is fájhat Netanjahu feje
Az izraeli legfelsőbb bíróság úgy döntött csütörtökön, hogy Benjámin Netanjahu miniszterelnöknek be kell tartania a összeférhetetlenségi korlátozásokat, melyeket Aviháj Mandelblit főügyész meghatározott számára korrupciós bírósági ügye miatt - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet csütörtökön.
A legfelsőbb izraeli jogi grémium határozata szerint a főügyész jogkörébe tartozik a korrupciós vádak miatti összeférhetetlenségi szabályok meghatározása, és a kormányfőnek követnie kell őket.
A legfelsőbb bíróság a Minőségi közéletért nevű civil mozgalom petíciója nyomán döntött a kérdésben, mely szerint Netanjahut korlátozni kell bizonyos kormányfői jogai gyakorlásában, mert azok gyakorlása összeférhetetlen lenne folyamatban lévő korrupciós ügyeivel.
Mandelblit már tavaly nyáron átadta ezen jogkörök listáját a kormányfőnek, köztük a kormány mellett tevékenykedő főügyész, az állam legfőbb ügyésze és az országos rendőr-főkapitány kinevezésének tilalmát, távolmaradást az ezekkel a feladatokkal kapcsolatos törvényhozástól és a jeruzsálemi körzeti bírók és a legfelsőbb bíróság bíróinak kinevezésétől, mert ők hatással lehetnek az ellene folyó eljárásra.
Netanjahu ezzel szemben maga akarta meghatározni a rá vonatkozó korlátozásokat, és azzal védekezett a legfelsőbb bíróságon, hogy szerinte Mandelblitnek nincs joga a szabályozás megalkotására, mert ez "megmásítja a választópolgárok akaratát."
Benjámin Netanjahu ellen csalás, közhivatallal visszaélés és korrupció miatt nyújtott be vádiratot az ügyészség. Tavaly májusban megkezdték ügyének tárgyalását a jeruzsálemi körzeti bíróságon.
Április 5-én indul a per bizonyítási szakasza, amikor az ügyészség és a védelem hetente három napon át felvonultatja bizonyítékait és tanúit a vádak igazolására, illetve megcáfolására.
