Két héttel ezelőtt online-szavazást indított Mellár Tamás, pécsi parlamenti képviselő és a Párbeszéd Baranya megyei szervezete arról, hogy a kormány építsen-e új labdarúgó-stadion a városban. Eddig több mint kétezren nyilvánítottak véleményt az ügyben, s 80 százalék mondott nemet a stadionra, ők azt a választ ikszelték be, hogy „fontosabb fejlesztési célokat tartok szükségesnek” (a voksolás összesen 60 napig tart).
A 140 ezer lelkes városhoz képest ez nem kiugróan nagy szám, főleg, ha visszagondolunk arra, hogy az egykor első osztályú pécsi fociklub, a PMFC bajnoki és nemzetközi meccsein 2-3-szor ennyien drukkoltak. Beszélgetve a pécsiekkel azt tapasztaltuk, hogy közülük sokan ma is szívesen jegyet váltanának egy „jó kis Pamacs-meccsre”, örülnének is egy új stadionnak, ám szavazni még sincs hajlandóságuk, merthogy a sportlétesítmény-építés Magyarországon politikai erőtérbe került: aki új stadiont akar, az kormánypártinak minősül, aki nem, az ellenzékinek.
Az előbbiek okán Mellár Tamás kezdeményezése fejtörős helyzetbe hozta a baranyai megyeszékhely irányítóit. Mellár egyike volt azoknak, akik megalapították az ellenzéki pártokat összefogó, a 2019-es önkormányzati választáson fölényesen nyerő Mindenki Pécsért Egyesületet, s most a stadionnal szimpatizáló városvezetésnek azzal kell szembenéznie, hogy meghatározó szövetségesük a beruházás ellen hangolja a helybélieket. A politikus ugyanakkor azt mondja: ő nem hangol senkit a stadion ellen, csak nem akarja, hogy a pécsiek megkérdezése nélkül valósuljon meg egy ekkora beruházás, amikor a városnak másra is szüksége lenne.
Még 2020 közepén jött a hír, hogy Hargitai János, Baranya kereszténydemokrata országgyűlési képviselője sikeresen lobbizik a miniszterelnöknél egy új pécsi labdarúgó-stadion érdekében. Októberben meg is született a kormányhatározat egy 8 ezer nézőt befogadó, nemzetközi kupamérkőzésekre is alkalmas stadion építéséről. A tervről Hargitai tárgyalt Péterffy Attilával, Pécs polgármesterével. A város vezetése nem nyilatkozik a stadionról, Hargitai azonban – megkeresésünkre – elmondta, hogy Péterffy elsőre támogatta a stadionépítés ötletét. A 22 milliárd forintos beruházás teljes egészében a kabinet finanszírozná, a lebonyolítást a magasépítési beruházások előkészítését végző, a közbeszerzési, tervellenőri, műszaki ellenőri feladatok ellátó kormányzati Beruházási Ügynökség intézné. A város feladata lenne a stadion területének megvétele, ám még erre is ad a kormány 500 milliós támogatást. A kész stadion működtetését a központi költségvetés állná. Hargitai hozzátette:
– Pécsnek nincs korszerű stadionja, uszodája, élményfürdője. Azért tárgyaltam többször is a miniszterelnökkel, hogy legyenek a mai kornak megfelelő sportlétesítményeink. Most végre előre léphetnénk. De ha a város nem akarja, akkor a kormány nem fogja erőltetni.
Vagyis a városvezetés arról dönt: elfogadja-e az ajándékot vagy sem, minden felelősség a kormányé. Hargitai szerint a sokat kritizált túlárazás ezúttal kizárható, mert a kormányfő kikötötte, hogy a 22 milliárdot semmilyen indokkal sem léphetik át. A tervezésre – úgy tűnik – nem írnak ki pályázatot, mivel a kispesti Bozsik-stadion adaptálják Pécsre, s ez komoly idő- és pénzmegtakarítást jelent. A kispesti terv azonban „pécsiesítve” lesz, árulta el Hargitai, vagyis megjelennek az épületen olyan motívumok, ami alapján felismerhető lesz, hogy ez a pálya Pécshez és a PMFC-hez kötődik.
A stadionról szóló híreket az önkormányzat tulajdonában lévő PMFC-nél örömmel fogadták. Győri János, a labdarúgók szakosztályvezetője szerint a minden igényt kielégítő létesítmény nemcsak az NB II-ből első osztályba vágyó focistákat lelkesítené, hanem az egyesület 9 korosztályában edző 250 fiatalt is. Az elmúlt években az alsóbb osztályokban erőlködő PMFC legkitartóbb drukkerei boldogan szurkolnának az új stadionban. Egyik B-közép tag azt mondta, ha a kormány ad egy stadiont, el kell fogadni, de attól még nem kell a kormányra szavazni.
Az online voksolás mindeközben pörög és egyelőre hallgatásra készteti a város vezetését. Ugyanakkor sokan vannak, akik úgy látják, aki most szavaz, azt se tudja miről dönt. Merthogy egy stadion ügyében csak akkor lehet helyesen dönteni, ha figyelembe vesszük, a létesítmény pontosan hol áll, hogyan közelíthető meg, miképp illeszkedik a városképhez, az ára reális-e, milyen funkciókat lát el, milyen az esztétikája, mennyibe kerül a fenntartása, milyen hatása lehet az él- és tömegsportra. A szavazók azonban jelenleg még azt se tudják, hol áll majd a stadion. Dönteni – persze – lehet így is, csak épp abban a pártszimpátiának nagyobb szerepe lesz, mint a logikának.