Deltoid
A Delta főcímében
azok a hóban gyalogló emberek
feketén-fehéren,
miközben az űrzene megy,
és azt sem tudjuk, kicsodák, mit látnak,
és senki sem mentheti meg
őket attól, hogy egy korosztálynak
gyerekkori emlékeivé váljanak,
mert azzá váltak,
pedig a gyerekkor hava elolvadt, már csak latyak.
A borz
Az út szélén elütött
borz, feketecsíkos titok.
Mint levetett cipő a küszöb
előtt, olyan a teste, ami most
már nem is az övé, és a lelke,
ha egy jó kis szellőt kifog,
hamarosan megérkezik a borzmennybe,
vagy már meg is érkezett,
ha van olyan, és miért ne lenne?
Minden forrás valahonnan ered.
A földön olajfoltszivárvány
másolja az eget,
és az autók meg se állván
robognak tovább,
ahogy én is az útpályán,
mint aki csak visszapillantóba pillantva lát.
Visszafelé, ahogy emlékezni szokás.
