Ahogy a posta ezerszám kézbesíti a védettségi igazolványokat, mindenkiben felmerül a kérdés: mire jó ez a kártya és mire nem?
Arra könnyű válaszolni, hogy mire nem jó: arra, hogy felmutatva bármely hazai vagy külföldi hatóság megtudja belőle, védettek – immunisak – vagyunk-e bármely fertőzéssel szemben. Az oltás vagy egy korábbi PCR teszt pozitív eredménye nem feltétlenül jelent védettséget.
És hogy mire igen? Rajta van a személyi igazolvány és az útlevél száma, ami feltehetőleg arra szolgál, hogy ezen igazolványok egyidejű felmutatásával és a rajtuk lévő fénykép megtekintésével a kártyatulajdonos kilétét igazolni lehessen. Jó lett volna, ha erre kártyára is rákerül a fénykép, no meg a TAJ-szám, mindjárt lenne legalább egy használható TAJ-kártyánk. A fénykép ugyanis ott van a személyi igazolvány és az útlevél adatállományban az ujjlenyomatunkkal és a recehártya-képünkkel együtt, ugyanott tehát, ahonnan ezen igazolványok számát kiolvasták. Igaz, ez a szám változik, és ha ezen igazolványaink lejárnak, akkor új kártyát is kellene kérni. De ez kivédhető lehetne a QR kód használatával.
Amire tehát jó a kártya, az a rajta lévő QR-kódnak köszönhető. Ez a quick response kód elvisz az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT, eeszt.gov.hu) e célra leszűkített adattartalmú oldalára, melyet az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) tart fenn. Az EESZT a születéstől változatlan TAJ-szám alapján működik, azaz a személyi igazolvány vagy az útlevél lejárta nem jár együtt az EESZT-ben lévő adataink érvénytelenítésével.
Az EESZT-ben a kártya által az első lépésben látható az oltás kelte, annak jelölése nélkül, hogy mivel, hányszor, mely gyártási sorozatból oltottak, és milyen ellenanyag-képző eredménnyel. Elolvasható, hogy a SARS CoV-2 ellen kaptuk az oltást, és ide várhatóan felkerül majd a vírus változatának azonosítója is. Látható, hogy a kártya érvényes. Megtaláljuk még e honlapon az Okfő elérhetőségeit és második lépésként egy csatlakozási lehetőséget az Ügyfélkapuhoz, ahol gyártóval, gyártási számmal együtt elérhetőek az oltásunk részletes adatai.
Mennyivel jobb és egyszerűbb lenne a védettségi igazolványon elhelyezni a TAJ-számot és egy fényképet is, és a személyi igazolvánnyal együtt automatikusan cserélni (vagy e két igazolványt összevonni).
Ezután egy probléma marad: a QR kód segítségével elérhető adatállományokból ki és milyen adatokat olvashat ki? Azonban nem boszorkányság egy olyan technika, amelynek segítségével a határrendőr, a színházi jegyszedő, a stadioni beléptető vagy a reptéri jegyellenőr azonosítja magát a kártyám leolvasása előtt, és csak a jogosultságának megfelelő adatokat látja ugyanúgy, mint az orvos a rendelői számítógépén. Vagy a polgár okostelefonján is lehetne egy olyan alkalmazás, melyben megjelölhető lenne, hogy most kinek tárja fel az adatait, és ugyanezzel a telefonnal beolvasva a QR kódot, csak a jogosultság szerint válogatott adat látszana a képernyőn.
Ugyanez amúgy uniós szinten is működhetne, és szerencsére van beleszólásunk, hogy a rendszer hogyan alakuljon. Ha a majdani uniós oltási kártya is a jelenlegi Európai Egészségbiztosítási Kártya elveit követné, akkor a nemzeti meghatározású hátoldalán kényelmesen elférne a QR kód és a TAJ szám. Ami egyúttal megoldaná a TAJ aktuális állapotának - zöld, piros, barna - lekérdezését is.